Világszerte széles körben ünneplik a csillagászat napját, mely idén április 20-ára, szombatra esik. A csillagászat napjának már Magyarországon is jelentős múltja van, 1995 óta évről évre több ezer érdeklődő pillanthat távcsőbe, hála a nyilvános távcsöves bemutatóknak.
Az kezdeményezés célja a csillagászat széles körű népszerűsítése, ami az utcákon, köztereken felállított távcsöves bemutatók segítségével hozza közelebb a hétköznapi ember számára a világűrt, és annak részeit. Ezen alkalommal bárki – a szó szoros értelmében – bepillanthat a csillagok „életébe”.
A csillagászat napja „mozgó ünnep”, mely a holdfázishoz igazodik, és általában az első negyedhez legközelebbi szombatra esik. Idén az első negyed április 18-ára esik, így a csillagászat napján, április 20-án már nem félholdat, hanem annál két napnyival kövérebb, „dagadó félholdat\" figyelhetnek meg az érdeklődők.
A szakzsargonban „járdacsillagászatnak” nevezett civil bemutatók szerte az országban elérhetők, ezek közül a szegedi Dóm térre tervezett bemutatót emelte ki Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára. Itt a tervek szerint az este folyamán teljes sötétségbe borul a tér, a lekapcsolt közvilágítás adta körülmények között csodálhatják meg az érdeklődők a csillagokat, vagy éppen a Holdat – mondta el a főtitkár.
A hazai csillagászat jelenlegi helyzetét a kettősség jellemzi. A tavalyi évet a sikeres pályázatok és beruházások jellemezték: többek között két planetárium és egy csillagvizsgáló is átadásra került, miközben a csillagászat tudománya – egy-két különleges, nagy nyilvánosságot kapó jelenségtől eltekintve – évről évre kevesebb fiatal figyelmét kelti fel. Ennek okát elsősorban az internet és a közösségi oldalak népszerűségében látják a szakemberek, ennek ellenére a járdacsillagász bemutatók évről évre nagy népszerűségnek örvendenek – mondta el az MNO kérdésére Mizser Attila.