Az asztma nagyon sok embert érint, köztük rengeteg gyereket. Egyes régiókban, mint például Új-Zélandon és Ausztráliában a lakosság közel harminc százaléka szenved a betegségben. Németországban ez az arány a gyerekek között 10-15, a felnőttek között 5-7 százalékra tehető. Magyarországon közel negyedmillió ember küzd a kórral, és egyre több a kruppos gyerek is.
Az asztma nagymértékben befolyásolja az életminőséget: a legtöbb asztmásnak folyamatosan gyógyszert kell szednie, ami sok beteget súlyosan terhel. Nem beszélve arról, hogy a kortizontartalmú gyógyszerek gyakran keltenek aggodalmat. Németországban a gyógyszerek ellenére is még mindig négyezren halnak meg évente asztmás rohamban, a statisztikák szerint nagyjából ugyanennyien vesztik életüket közúti balesetekben. Ezért annyira fontos, hogy a kutatások egyre több információt derítsenek ki a kórról, egyelőre ugyanis nagyon keveset tudunk róla.
Összeszedtük azt a tíz dolgot, amit érdemes tudni az asztmáról.
A sült krumpli és a hamburger nemcsak hizlal, hanem meg is betegít: az asztmán túl egyéb allergiás betegségeket is elősegíthet – derül ki egy nemzetközi vizsgálatból, amely 500 ezer gyermek és serdülő (6-14 év közöttiek) adatait elemezve jutott erre a megállapításra. Jelentősen megnövekedett az asztma, ekcéma és szénanátha kockázata azoknál, akik hetente legalább háromszor esznek gyorsétteremben. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy már heti háromszori gyümölcsfogyasztás óv az asztmától és a szénanáthától.
Sokáig nem tudták megmagyarázni a tudósok, hogy miért szenved jóval több nő, mint férfi a betegségben, mígnem rájöttek, hogy a nemi hormon fontos szerepet játszik a jelenségben. Az Oliver Werz által vezetett tudós csapat izolált női és férfi sejteket vizsgálva figyelt fel arra, hogy a női sejtek kétszer annyi gyulladásos anyagot állítanak elő, mint a férfi sejtek. Ezeknek az anyagoknak nagyon fontos szerepük van az asztma kialakulásában és súlyosságában.
Miután betiltották a dohányzást a nyilvános helyeken, nemcsak a heveny szívbetegségben szenvedők száma, hanem az asztmás vészhelyzettel kórházba kerülő gyermekek száma is jelentősen csökkent. A törvény hatályba lépése előtt Németországban minden évben 2,2 százalékkal nőtt ez a szám, miután a törvény hatályba lépett, 12,3 százalékkal kevesebb a kórházi kezelés.
Sokan ősszel és télen vitaminkiegészítőket szednek, hogy erősítsék az immunrendszerüket a fertőzések ellen. Ez azonban sok asztmásnak nem tanácsos, különösen vonatkozik ez azokra a betegekre, akik életveszélyes asztmás rohamokat éltek már át – figyelmeztetnek tudósok. Egy kutatócsoport olyan egereket vizsgált, amelyek születésüktől fogva alacsony ellenállást tanúsítottak a nátha és a megfázás ellen. A kontrollcsoportba erős immunrendszerű állatok vettek részt. Bármily meglepő, azok az egerek, amelyik gyengébb védekezést mutattak a nátha ellen, kevésbé voltak hajlamosak az asztmára.
Mértékkel ugyan, de nagyon fontos, hogy az asztmás gyerekek naponta legalább néhány percet a napon lehessenek, mivel a napfény csökkenti az asztmás rohamokat – derült ki egy spanyol vizsgálatból. A 450 ezer gyerek bevonásával készült vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az észak-spanyolországi gyerekek között jóval több az asztmás, mint délen élő társaik között. A napfény (mértékkel!) elengedhetetlen a szervezetnek oly fontos D-vitamin termeléséhez, ami pedig nélkülözhetetlen az asztma, a tuberkulózis és egyéb fertőző betegségek megakadályozásához.
Kerüljék az elektromágneses mikrohullámú sütőt a terhes nők, mivel az alacsony frekvenciájú elektromágneses mezők hatással lehetnek a gyermek egészségére az anyaméhben. Kiderült, hogy azok a gyerekek, akik erősen ki voltak téve az anyaméhben az elektromágneses hullámoknak, később háromszor olyan gyakran szenvednek asztmában, mint az elektroszmogtól megkímélt társaik.
A gyomorbaktérium-fertőzés összefüggésben áll a gyomorfekéllyel és a gyomorrákkal, és gyakran tünetmentes. A fertőzés azonban van, hogy pozitív hatásokkal is bír. Azoknál az egereknél, amelyek ezzel a baktériummal voltak megfertőzve, nem alakult ki asztma. Ez a megfigyelés nagy szerepet játszik az asztma elleni harcban. Azt is megfigyelték, hogy ez az asztmarezisztencia a gyógyszeres kezeléseket követően eltűnik. Ez megmagyarázza azt a jelenséget, hogy miért emelkedik az asztmás megbetegedések száma az iparosodott országokban: egyre többen élnek gyógyszerekkel és antibiotikumokkal.
Az asztmának nemcsak negatív, hanem pozitív oldala is van. Köztudott, hogy az asztma és az allergia esetén egy bizonyos vegyület, a citokin nevű jelzőmolekula, a thymus stroma limfopoietin (TSLP) különösen aktív. A washingtoni egyetem tudósai felfedezték, hogy ez a fehérje egyéb funkciókkal is bír: szabályozza a bőrsejtek immunválaszait, ellenőrizve a védelem ellen mutálódott sejteket, így akadályozva meg a bőrrákot.
Manapság sok nő választja a császármetszést, hogy elkerülje a természetes szüléssel járó fájdalmakat és kockázatokat. Ez a döntés azonban hátrányosan befolyásolja a gyerek immunrendszerét, növeli az asztma és az allergia előfordulásának esélyét. A kutatók a csecsemők bőrén vizsgálták a baktériumflórákat. Kiderült, hogy azoknak a babáknak, akik természetes módon jöttek a világra, sokkal több és változatosabb hasznos baktérium volt a bőrén, mint a császármetszéssel születettekén. A tudósok úgy vélik, hogy miközben a baba áthalad a szülőcsatornán, a bőre találkozik az anya baktériumaival.
Az asztma kezelésére használt spray-k kortikoszteroidot tartalmaz. A vegyületnek többek között az egyik káros mellékhatása a növekedés visszamaradása a gyerekeknél. Az ezer gyereket vizsgáló tanulmányban megállapították, hogy azok a gyerekek, akik ezeket a spray-ket használták, 0,5-3 centiméterrel alacsonyabbak, mint a spray-t nem használó társaik.
