Az Izraelben a napokban javasolt törvénymódosítás szerint az izraeliek autóvezetői jogosítványuk megújításakor automatikusan bekerülnének a szerveket adományozók adatbázisába, kivéve, ha írásban közlik ellenvetésüket az egészségügyi minisztériummal.
Halottak esetében pedig ezentúl nem lenne szükség a család egyetértésére a szervek átültetéséhez, az eddigi beleegyező nyilatkozat helyett csupán tiltakozó nyilatkozatok lesznek, amelyekkel a rokonok megakadályozhatják szeretteik szerveinek felhasználását.
Izraelben az utóbbi években a lehetséges esetek felében a családok ellenkezése miatt meghiúsultak a mások életét megmentő szervátültetések, pedig a betegek hosszú várakozólistákon várják a szervadományokat, és az egészségügyi rendszer is képes lenne elvégezni a műtéteket.
Hazánk július elsejétől teljes jogú tagja lesz az Eurotransplantnak, az erről szóló megállapodást május végén írták alá Budapesten. A megállapodással nyolc tagország közös várólistájára kerülnek fel a szervátültetésre váró betegek, akik így egyszerűbben és gyorsabban juthatnak a jövőben donorhoz.
Hamarosan már nem kell Ausztriába menniük azoknak, akik tüdőtranszplantációra szorulnak, mivel fél éven belül itthon is elérhetővé válik a beavatkozás.
Jáel German, a Jes Atíd (Van Jövő) párthoz tartozó miniszter asszony ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében szándékozik módosítani a 2008-ban megszövegezett eddigi törvényt belgiumi, spanyol, francia és portugál példák alapján, az ottani jogszabályokhoz hasonlóan automatikussá téve az adományozást.
Izraelben a szervek adományozását megnehezíti, hogy a különösen vallásosok egy része úgy véli, a halottakat teljes épségükben kell eltemetni, csak így tudnak újraéledni a Messiás eljövetele után, a feltámadáskor.
German egy másik javaslatban azt is kezdeményezte, hogy a heteroszexuális párok mellett az azonos nemű párok és az egyedülálló szülők számára is tegyék törvényessé a béranyák igénybevételét. Ezt a jogszabályjavaslatot azonban, szemben a szervdonor-szabályozással, nehéz lesz elfogadtatnia a kneszetben, mert alapvető törvények megváltoztatását igényli, és kiválthatja az egyik koalíciós partner, a Bájt Hajehudi (Zsidó Haza) párt ellenkezését – írta a Háárec.
„Magyarországon az 1997. évi egészségügyi törvény szabályozza a feltételezett beleegyezés elvének megfelelő transzplantációs célú szervkivételek lehetőségét elhunytakból. Ez alapján elmondható, hogy hazánkban az elhunyt még életében megfogalmazott írásos tiltakozó nyilatkozattal megtilthatja, hogy a halála után eltávolítsák szerveit átültetés céljából, de az elhunyt halála után a hozzátartozók nem tilthatják meg a szervek felhasználását, és elsősorban ez az, ami általában feszültséget kelt ezekben az esetekben” – mondta el az MNO-nak Mihály Sándor, a Szervkoordinációs Iroda igazgatója.
Bár hazánk ezen a téren az elsők között volt – már egy 1972-es törvény is a fentiekhez hasonlóképpen rendelkezik – a lakosság 46 százaléka van tisztában ez irányú jogaival. Mindezek mellett számolni kell a rokonok, hozzátartozók tiltakozásával is.
„Magyarországon a halál, és az agyhalál kérdése máig tabunak számít. Nem beszélünk róla, nem ismerjük a szó egészségügyi értelemben vett jelentését, és az állapot velejáróját, kimenetelét – fejtette ki Mihály Sándor.
A szervdonáció számokban
A szervhiány napjainkban világprobléma, mert bár az életkor egyre tolódik kifelé, a végstádiumú szervelégtelenség miatt egyre többen várnak donorszervre. Magyarországon 2012-ben 143 agyhalott szervdonorból összesen 394 szervkivétel történt, és ebből 303 szervbeültető műtétet hajtottak végre. Jelenleg hazánkban 1100-an várnak valamilyen szervre, ez háromszor annyi, mint amennyi műtétet a tavalyi évben el tudtak végezni.
További információ az Országos Szervkoordinációs iroda honlapján található.
„Az agyhalál esetén, amikor – a szív–tüdő-halállal ellentétben – az állapot végérvényes és visszafordíthatatlan, a néhai beteg halott, de a laikus hozzátartozó számára nehezen érzékelhető a látottak alapján a különbség a megelőző napon tapasztaltakhoz képest. Az EKG-jelet látja, az önálló lélegzést gép helyettesíti, esetenként a meleg kezet is érzi, így ezen állapot alapján nem halottként, hanem súlyos állapotú betegként véli látni a hozzátartozót, nem tud azonosulni a halállal. Nehéz megérteni, hogy innen nincs visszaút. Néha viszont a család tiltakozása miatt hiúsulnak meg – más számára – életmentő szervátültetések” – tette hozzá a Szervkoordinációs Iroda igazgatója.
„A napokban fogalmaztunk meg egy beadványt az Emmi felé az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon keresztül, amelyben javasoltuk, hogy az agyhalállal, a szervdonációval és szervátültetéssel kapcsolatos alapismeretek kerüljenek be a kötelező középiskolai oktatásba, ahol az utolsó évben, a felnőttkorúvá válás küszöbén hatékonyan lehet a témáról beszélgetni az új generációval, akik aztán otthon, a családban szüleikkel is meg tudják beszélni az órán hallottakat, és információ birtokában tudják gyakorolni az önrendelkezési jog idevonatkozó részét” – mondta el az MNO-nak Mihály Sándor.
