A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ezt az időt érdemes betartani, mert vannak oltások, amelyeknél ismétlésre is szükség van. Az oltóközpontokban nemcsak a különböző oltásokat adják be az utazóknak, hanem a célországról teljes körű egészségügyi, higiéniai felvilágosítást is adnak – közölte a szakember.
Az ország 13 megyei oltóközpontjában – egy-két kivétellel – a világon elérhető valamennyi oltóanyag rendelkezésre áll. Jelenik Zsuzsanna elmondta, a célországnak megfelelő oltás beadása előtt kikérdezik az utazót, hová megy, milyen céllal, meddig lesz külföldön. Továbbá felmérik az aktuális egészségi állapotát, hogy az utazónak van-e valamilyen krónikus betegsége, allergiája, és milyen gyógyszereket szed.
A nőknél rákérdeznek a várandós állapot lehetőségére is. Ez azért fontos, mondta a szakember, mert például a sárgaláz ellen adott oltásban úgynevezett élő, gyengített vírus van, amely nem adható várandósoknak és immunhiányos betegségben szenvedőknek.
Az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi Oltóközpont főorvosa elmondta, hogy az utóbbi években kedvelt úti cél lett Kelet-Ázsia, Indonézia, a Fülöp-szigetek, valamint afrikai országok. Magyarországon évente 12-18 ezer ember kap oltást a központokban. A legjellemzőbbek a kötelező körbe tartozó vakcinák: a sárgaláz, továbbá a hepatitisz A, a tetanusz, a hastífusz és a szamárköhögés elleni oltás. Ez utóbbit azoknak is ajánlják, akik nem egzotikus országba utaznak – tette hozzá.
A legjellemzőbb reakciók az oltás helyén jelentkező bőrpír, esetleg gyenge izomlázszerű fájdalom. Az oltások átlagosan 6000 forintba kerülnek, a tetanusz oltás ennél olcsóbb, 2000 forint körül van. A legdrágább vakcina 15-16 ezer forint, ugyanakkor ezek általában sorozatoltások, és több évre adnak védettséget.
Jelenik Zsuzsanna kérdésre válaszolva elmondta: kevés adatuk van arról, hány ember tér haza betegen egy-egy útról. A leggyakoribb a hasmenéses megbetegedés, és évi tíz alatt van a maláriás megbetegedések száma.
