A mediterrán étrend nem csak görög meg olasz ételeket jelent. A régióhoz tartozik Franciaország, Spanyolország, Törökország, Marokkó és még jó néhány terület. Bármelyikből választhat olyan ételt, amely megfelel az alapkövetelményeknek: kevés benne a vörös hús és a teljes zsír, sok friss zöldséggel és gyümölccsel készül, társulnak mellé teljes magvak és olívaolaj is.
A mediterrán fűszerek – például a rozmaring, a koriander, a fokhagyma, a bors, a fahéj, a babérlevél, a bazsalikom, az oregano – olyan gazdagon ízesítik az ételeket, hogy nem lesz szükségük a sótartóra.
A görög fogások gyakran kis vegyes összeállítású kóstolókból állnak, ezt mezzesnek hívják. Nem kell más a tányérra, mint egy kis sajt, olajbogyó, dió, sült paprika és egy kis könnyű mártás (például tzatziki). Pár csepp olívaolajjal meg egy teljes kiőrlésű lisztből készült pitával kész is a vacsora.
A legtöbb mediterrán országban természetes, hogy az étkezések mellé bor fogyasztanak. Különösen, ahol az étkezés a kikapcsolódás és a társasági élet részét is képezi. A bor nem csak a vacsora elfogyasztásában segít, hanem – napi egy pohárral a nők és két pohárral a férfiak esetében – sokat segíthet a szívbetegségek megelőzésében és a élet meghosszabbításában. (A hozzáadott cukor nélküli szőlőlé is megfelel.)
Ez az étrend ízekben gazdag ételeket hoz az asztalukra, az emésztést lelassítja, így hosszabb ideig érzünk telítettséget. Az éhség már nem jelenthet problémát, amikor nassolásképpen dióval, olajbogyóval és pár kocka feta sajttal lehet elverni.
Valószínűleg kevesen feltételeznék, hogy sajt, olaj és dió evésével fogyni is lehet. A mediterrán étrend alappillérei (és a lassabb étkezési stílus) teltséget és elégedettséget okoz, és így könnyebben tartható ez az étrend. Természetesen a normális fizikai aktivitásra ez esetben is szükség van, némi mozgás azért nem árt.
