Nem véletlen, hogy ebédidőben mindenhol megüresednek az utcák, az üzletek nagy része is bezár, és az ebédszünetet a késő estig tartó nyitva tartással pótolják.
Az otthon fogyasztott ebéd tükrözi az olasz társadalom és gazdasági élet állapotát. Az olasz nők 47 százaléka nem dolgozik, Dél-Itáliában még rosszabb a helyzet: a nők jelentős többsége nem tud elhelyezkedni, és a háztartás vezetése a fő tevékenysége. A dél-olaszok 86 százaléka ebédel otthon.
A dolgozók hazajárnak ebédelni, főleg ha családtagokról van szó. A 22 millió aktív olasz 42 százaléka tizenöt főnél kevesebb személyt foglalkoztató cégnél, vagyis többnyire családi vállalkozásban dolgozik. Ezek úgy osztják be munkaidejüket, hogy az ebédre ne kelljen külön költeni. A munkanélküli, keveset kereső, rossz szerződési feltételekkel dolgozó fiatalok jelentős része is hazajár enni a mamájához, hogy ne kelljen ételre költenie.
A Coldiretti olasz termelői szövetség adatai szerint tíz olaszból hét a munkahelyén is inkább az otthonról hozott ételt fogyasztja, mintsem hogy menzára menjen, vagy az utcán kapjon be valamit.
A tengerparton nyaraló olaszok többsége is otthonról, hűtőtáskában viszi az ételt a strandra ahelyett, hogy beüljön egy étterembe – nemcsak takarékosságból, hanem megszokásból is, mivel az otthon készített étel finomabb.
