A koleszterin egy zsírfajta, amely a vérben található, és a szervezet több életfunkciójának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. A koleszterin mintegy 20 százaléka a táplálékkal kerül a szervezetbe, a többit a szervezet saját maga termeli a májon keresztül.
A koleszterin különböző formákban van jelen a vérben, és ezek alapján megkülönböztetünk jó illetve rossz koleszterint. A jó koleszterin, a hdl (nagy sűrűségű lipoprotein) a szövetek irányából a májba szállítja a koleszterint. A rossz koleszterin, az ldl (alacsony sűrűségű lipoprotein) pedig a májból a szövetek felé szállítja a koleszterint. A vérképet tekintve az a jó, ha magas a hdl- és alacsony az ldl-szint.
A vér magas koleszterinszintje az egyik legfontosabb rizikótényezője korunk egyik leggyakoribb betegségcsoportjának, a szív- és érrendszeri betegségeknek. Magas koleszterinszint esetén a koleszterin lerakódik az erek falára, érelmeszesedés alakul ki, csökken az erek rugalmassága. A továbbiakban úgynevezett plakkok alakulnak ki az erek belső falán, amelyek egyre nagyobbak lesznek, érszűkületet okoznak, amely a véráramlás csökkenéséhez vezet, illetve leválva vérrögöket képeznek, ami teljes érelzáródáshoz is vezethet. Ha az elzáródás a szívben történik, akkor szívrohamról beszélünk, ha az agyban, akkor szélütésről (stroke). Mindkét esemény halálos kimenetelű lehet.
A fentiek figyelembevételével érdemes áttanulmányozni, hogy melyik élelmiszerünk mennyi koleszterint tartalmaz. Nem is sejtjük, hogy hány alattomos – amúgy igen kedvelt – csemegénk van feketelistán. A májfélék és a tojássárgája talán már közismert ebből a szempontból, de a babapiskótára, a krémtúróra vagy a fagylaltra vélhetően senki sem tippelne.
A lista böngészése közben vegyük fegyelembe, hogy a napi bevitelre ajánlott koleszterinmennyiség 300 milligramm.
Az érdekességek listájának ezzel még nincs vége. Májas hurka: 263 mg/100 g, krémtúró: 250 mg/100 g, vaj: 240 mg/100 g, majonéz 80% zsírtartalommal: 237 mg/100 g, kenőmájas: 224 mg/100 g, tejes fagylalt: 187 mg/100 g.
