Igen kevés azoknak a rosszindulatú daganatoknak a száma, melyek kialakulásának oka tisztázott. Általában elmondható, hogy a rákok keletkezéséért elsősorban a normális sejtműködésért felelős gének meghibásodása a felelős. Az eredmény: kóros sejtnövekedés, illetve sejtosztódás. Kiderült, hogy számos ráktípus esetén külső tényezők – például étkezés, életmód, vegyi anyagok és a környezet – okozzák a géneltéréseket, vagy más néven génmutációkat.
A tüdőszövet – feladatánál fogva – szoros kapcsolatban van a környező levegővel. Nem meglepő tehát, hogy a tüdő állományába tartósan és nagy mennyiségben bejutó káros vegyületek idővel kóros elváltozásokhoz, nem ritkán tüdőrák kialakulásához vezetnek. A tüdőrák esetében sok olyan külső hatást (vagy rizikótényezőt) találtak, melyek szoros kapcsolatban állnak a tüdődaganat kifejlődésével.
• Dohányzás
• Vegyi anyagok: megtalálhatók a cigarettában, pipadohányban és szivarban
• Passzív dohányzás: hosszú távon dohányfüstös környezetben való tartózkodás (otthon/munkahelyen)
• Környezeti tényezők: légszennyeződés, például vegyi- és radioaktív anyagok kikerülése a levegőbe.
A tüdőrákosok körülbelül 90 százaléka dohányzott vagy jelenleg is dohányzik. Azonban nem lehet megjósolni, hogy egy aktív dohányosban kialakul-e a tüdőrák, és ha igen, mikor. A tüdőrák kialakulásának kockázata sokszorosa dohányosokban, szemben a nemdohányzókkal. A tüdőrák kockázata csökken a dohányzás abbahagyását követően, de még így is magasabb, mint azokban, akik soha nem dohányoztak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003. áprilisi jelentése szerint mintegy 10 000 000 újonnan felfedezett daganatos beteget regisztráltak 2000-ben világszerte. Ugyanebben az évben 6 500 000-en haltak meg daganatos betegségük következtében. 2020-ban már mintegy 15 000 000 új beteggel kell számolni. A tüdőrák fordul elő a leggyakrabban (1 200 000 új megbetegedés). Magyarországon – ellentétben a fejlettebb nyugati országokkal – a tüdőrák epidemiológiai mutatóinak az alakulása a legutóbbi évekig rosszabbodó tendenciát mutatott. A pulmonológiai intézmények nyilvántartásában az új betegek száma 1970-ben 2530, míg 2004-ben 6516 volt. Az összes regisztrált betegszám 2000-től számítva évente több mint 800-zal emelkedett.
