Robert Koch 132 évvel ezelőtt, 1882. március 24-én tette közzé a tuberkulózist okozó baktériumok azonosításához vezető kutatási eredményeit, amellyel igazolta a megbetegedés fertőző természetét, ezért tartják a tbc világnapját március 24-én. A tbc világszerte szedte áldozatait, a „halál angyalának vagy kapitányának” nevezték.
A tuberkulózis egy krónikus infekció, cseppfertőzés útján terjed, az esetek túlnyomó részében a tüdőt támadja meg, de más szervekben is okozhat megbetegedést. A legfrissebb felmérések szerint világszerte körülbelül 8,7 millió ember betegszik meg újonnan, és 2 millió ember hal meg e kórban. Leginkább a 15–59 éves korosztályt érinti, a munkavégzés szempontjából legproduktívabb korcsoportot.
Magyarországon a tuberkulózis a múlt század elején népbetegség volt, a lakosság 80 százaléka szenvedett benne. Az 1950-es évek szigorú intézkedései, a tüdőszűrő-állomások kiépítése és hatékony működése visszaszorította a kórt. Ma már a tüdőszűrést a 30 évnél idősebbek körében a tüdőgyógyász szakfőorvos javaslatára az ÁNTSZ kötelezően rendeli el, ha az előző évben százezer lakosból 25-nél többen betegedtek meg tbc-ben. Hazánkban 2012-ben 1169 új beteget regisztráltak, vagyis kötelező tüdőszűrést országosan nem rendeltek el. „Az ország keleti régiója azonban különösen veszélyeztetett a román és ukrán határ közelsége és a menekülttábor miatt” – véli Szilasi Mária egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A különböző terápiás lehetőségek (magaslati levegő, pihenés, szanatóriumok) és a sebészeti megoldások próbálták felvenni a harcot a tbc-vel szemben, azonban az igazi áttörést a streptomycin felfedezésével és a gátlószeres kezeléssel érték el.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) prognózisa szerint 2020-ig hozzávetőlegesen 200 millió emberben alakul ki a tbc, ha a jövőben a védekezés nem erősödik. A jelenlegi helyzeten nagymértékben ront a HIV-fertőzés terjedése. A tuberkulózist és a HIV megbetegedést mint „halálos párost” is emlegetik.
