A dél-kínai Kantonban az idei holdújév kezdetére megnyitott inkubátort működtető jóléti központ már nem bírta a terhelést, miután január vége óta 262 beteg kisgyermektől váltak meg a felkínált, névtelenséget biztosító módon szüleik – jelentette az országos média hétfőn. Az első két hétben 79 babát találtak az inkubátorban.
Az intézmény vezetője, Hszü Csiu azt mondta, hogy a szám az országos tapasztalatokhoz képest is igen magas, a rendelkezésükre álló férőhelyek száma kevésnek bizonyult, a szükséges berendezéseknek híján vannak, személyzetük korlátozott, teljesítőképességük határához értek. Mint mondta, energiájukat az új jövevényekkel való foglalkozásra, illetve elhelyezésükre kívánják fordítani.
A gondozásba adott kicsik közül 148 volt fiú, 114 lány, és mindegyikük valamilyen betegségben szenvedett. 110 esetben tapasztaltak náluk bénulást, 32 esetben valamilyen szívbetegséget, 39-en voltak Down-kórosok. A koruk különböző volt, a többség még nem töltötte be első évét. A szülők egy része pénzt is hagyott a gyermek mellett, illetve egy rövid levelet. A városvezetés most arról biztosította a közvéleményt, hogy átmeneti intézkedésről van szó, és rövidesen ismét megnyitják a közterületen elhelyezett építményt.
Az ország 10 tartományában 25 inkubátorállomás működik, és 18 helyen továbbiak felállításáról döntöttek. Ez volt az első alkalom, hogy fel kellett függeszteni a szolgáltatást a túl nagy „kereslet” miatt. A kísérleti anonim rendszerrel az eddigi tapasztalatok szerint sok olyan kisgyerek életét tudták megmenteni, aki valamilyen rendellenességgel született.
Az első, 2011-ben Hopej tartomány székhelyén, Sicsiacsuangban megnyílt inkubátorba a mai napig több mint 180 csecsemőt helyeztek. Korábban a városi árvaház bejárata előtt hagytak újszülötteket, 2009–10-ben csaknem 200-at, akiknek a fele később meghalt.
A babamentő inkubátorok kihelyezése vitát váltott ki a közvéleményben és szakmai körökben egyaránt: sokan azzal érveltek, hogy bizonyos fokig a csecsemők elhagyására ösztönzik a szülőket. A polgárügyi tárca minisztere, Li Li-kuo azonban úgy véli, hogy összességében „több a hasznuk, mint amennyi kárt okoznak”.
