Ezenkívül a szigetország – amelynek a területén az Egyesült Államok több tucatnyi kísérleti atomrobbantást hajtott végre a második világháború után – a San Franciscó-i szövetségi bíróságon is pert indított e nagyhatalom ellen, és a keresetben alperesként megnevezte Barack Obama elnököt, a védelmi és az energiaügyi minisztert, tárcájukat, valamint az amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatóságot. A Marshall-szigetek egyik alperest sem értesítette előre a perről.
A Marshall-szigetek szerint a világ atomhatalmai ahelyett, hogy leszerelnék nukleáris arzenáljukat, korszerűsítik azt, és erre az ország becslése szerint mintegy ezer milliárd dollárt (223 ezer- milliárd forintot) fognak költeni a következő évtizedben.
„Engem Dávid és Góliát küzdelmére emlékeztet ez, leszámítva, hogy ebben a történetben nincs parittya” – mondta David Krieger, a nukleáris fegyverek leszereléséért küzdő, kaliforniai székhelyű alapítvány, a Nuclear Age Peace Foundation elnöke az AP-nek nyilatkozva. „Van remény arra, hogy más országok is csatlakoznak a felpereshez” – tette hozzá Krieger.
A megvádolt országok az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Izrael, India, Pakisztán és Észak-Korea. Az utóbbi négy ország ugyan nem tagja az 1968-as atomsorompó-egyezménynek, a Marshall-szigetek szerint azonban őket is kötik az egyezmény előírásai a nemzetközi szokásjog alapján. A szerződés aláírói elkötelezték magukat arra, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a nukleáris leszerelés érdekében.
Az Egyesült Államok a szigetcsoport területén tizenkét év alatt hatvanhét kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Szakértők szerint a sugárzás tartós egészségügyi és környezeti károkat okozott. A Marshall-szigeteki kormány nem kártérítésért harcol, hanem azt akarja elérni, hogy az érintett államok cselekedjenek.
Az ügyet több Nobel-békedíjas személyiség is támogatja, például Desmond Tutu dél-afrikai anglikán egyházi vezető, emberi jogi aktivista és Shirin Ebadi iráni emberjogi ügyvéd.
