Halált is hozhatnak a vérszívó ízeltlábúak

Tudta, hogy évente egymillió ember hal meg a vérszívó ízeltlábúak útján terjesztett betegségek következtében?

Világszerte évente több mint egymilliárd ember fertőződik meg, és ebből egymillió ember hal meg a vérszívó ízeltlábúak útján terjesztett betegségek következtében – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának közleményében. Mint arról az mno.hu is beszámolt, a 2014-es évben a szervezet a vérszívó ízeltlábúak (szúnyogok, kullancsok), azaz vektorok által terjesztett betegségekre kívánja felhívni a figyelmet, így az idei világnap jelmondata a „Kis csípés, nagy veszély”.

A WHO európai régiójában élő embereket sem kímélik a vektorok útján terjedő betegségek, évente 77 ezer európai lakosnál jelentkeznek. 1990 és 2010 között több mint 1,5 millió európai lakos betegedett meg szúnyogok, törpeszúnyogok és kullancsok csípése miatt – áll a közleményben. A WHO európai régiójában manapság egzotikus betegségek, például a Chikungunya láz járványainak kitöréséről számolnak be. Újra megjelentek az Európából több mint 60 éve eltűnt Dengue láz helyi átvitellel terjedő esetei. A helyi szinten megjelenő malária felszámolása terén elért gyors előrelépés ellenére az elmúlt években helyi járványokról számoltak be, és továbbra is magas a behurcolt esetek száma. A régióban régóta jelen levő egyes betegségek – például a leishmaniázis és a Lyme-kór – egészségügyi hatása és földrajzi elterjedése növekedést mutat.

Egyértelmű a figyelmeztető jelzés az európai régió számára, hogy a vektorok útján terjedő betegségek a következő években terjedhetnek és intenzívebbé válhatnak. Ezt a globalizált utazás és kereskedelem, valamint a növekvő európai urbanizáció és a klímaváltozás teszik lehetővé – mondta Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója.

A Lyme-kór a leggyakoribb vektorok útján terjedő betegség az európai régióban, az elmúlt két évtizedben 360 ezer esetet jelentettek, míg évente 5-12 ezer kullancsencephalitises esetről számolnak be. A vektorok felügyelete és az ellenük való védekezés, valamint az embereknél jelentkező esetek korai észlelése nélkülözhetetlen a szúnyogok ismételt behurcolásának és megtelepedésének, valamint az általuk hordozott betegségek terjedésének megelőzéséhez. Ez három fő szakaszból áll:

Ez a vektor behurcolásának, megtelepedésének és terjedésének megelőzését, valamint annak korai észlelését és féken tartását jelenti. Kulcsfontosságú a kockázatokról szóló kommunikáció és a közösség mobilizálása.

Amennyiben a kórokozókat hordozó rovarokat behurcolták és azok megtelepedtek, a járványkitörések megelőzése érdekében az invazív szúnyogok, kullancsok vagy törpeszúnyogok ellen felügyeleti és védekező intézkedéseket kell tenni, a kockázatnak kitett populációban végzett betegségfelügyelettel összehangolva.

A nagyobb járványok kitörésének elkerülése érdekében, különösen az újonnan érintett területeken, a lakosság tájékoztatása, az egészségügyi szakemberek tudatosságának növelése és a megfelelő laboratóriumi háttér kulcsfontosságú a vektorok útján terjedő betegségek korai diagnosztizálásához és eredményes kezeléséhez.

Az európai országok 2013 végén egy új hétéves keretet fogadtak el az európai régióra vonatkozóan az invazív szúnyogok felügyeletének és féken tartásának javítása, valamint az újonnan megjelenő betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében. A WHO Európai Regionális Irodája partnereivel – egyebek közt az Európai Bizottsággal, az Európai Szúnyogirtó Szövetséggel (EMCA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) – együttműködve törekszik a problémával kapcsolatos tudatosság növelésére, és támogatja az országokat ennek kezelésében.