A legfrissebb Cyberoam-statisztika szerint 2014 első negyedévében a Paypal nevével visszaélő regisztrált adathalász incidensek száma 18 600 volt, ami a tavalyi esztendőhöz képes jelentős, 70 százalékos növekedést jelent. Az adathalász támadások fő célpontjai mindig is kapcsolódnak a pénzmozgáshoz, így elsősorban bankok, fizetésközvetítők, pénzt kezelő hivatalok, illetve jelentősebb közösségi oldalak használói ellen szoktak megtévesztő, hasonmás oldalakat készíteni. A második legnépszerűbb helyen találjuk az Apple-azonosítók elleni támadásokat, a harmadik helyen az olasz posta intézménye áll, a Barclays bankot megelőzve. Ezzel kapcsolatosan a PhishLabs egy közelmúltban kiadott tanulmányából kiderül, hogy az adathalász támadásoknak új hulláma tapasztalható, amely elsősorban olyan sebezhető lakossági ip-cím-tartományból érkezik, amelyen nem tiltották le az rdp (Remote Desktop Protocol) távoli asztal szolgáltatást. Már megfigyelhető trend, hogy valamilyen egészségmegőrzéssel kapcsolatos Google Drive-dokumentumot küldenenek a támadók, ahol az áldozatokat hamis Google-belépőoldal segítségével igyekeznek eltéríteni.
A Cyberoam negyedéves jelentéséből kiderül, hogy egyre nagyobb teret kapnak a mobileszközökre készített átverések és kártevők. Például az eredetileg egy évvel ezelőtt felbukkant NotCom nevű androidos kártevő egyik új verziója ismét kártékony apk kiterjesztésű trójai alkalmazást hordoz. A kártevők pedig egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, például a támadásnál azt is figyelik, milyen eszközről látogatják az adott hivatkozást, így ha pc-ről vagy iOS-készülékről, akkor fogyókúrás weboldalra irányítják a látogatót, Android esetén viszont a megtévesztő, frissítésnek is gondolható security.update.apk csomagot ajánlják fel letöltésre. Ennek a kártevőnek az a rejtett célja, hogy felesleges adatforgalmat generálva jelentősen megnövelje az áldozat mobilszámláját, de a titkosított adatok nagy valószínűséggel valamilyen botnetes tevékenységet is rejtenek.
A jelentés adatai alapján folytatódott a levélszemét észlelhetően csökkenése, számszerűsítve ez azt jelenti, hogy az összes levélnek már „csak” 57 százaléka kéretlen, a kibocsátott kéretlen reklámlevelek átlagos napi darabszáma 54 milliárd, amely érték bizonyos napokon még 30 milliárdra is lecsökkent. Az ál-Viagra és hasonló hamis gyógyszereket hirdető levelek aránya 45 százalék volt 2014 első negyedévében, álláslehetőségekkel, pénzügyi szolgáltatásokkal 15 százalékban találkozhattunk. A fogyókúrás ajánlatok – mint például az úgynevezett Garcinia gummi-gutta vagy a Garcinia Cambogia – viszont mindössze 1 százalékot jelentett ebben az időszakban.
Mindig megtalálhatunk bizonyos sláger témákat a kéretlen levelek közt, így egyebek közt lottónyereményről értesülhetünk, s a levélben közlik, hogy nemcsak egymillió dollárt nyertünk, de még ingyenjegyet is a foci-vb-re. Ezenkívül a sportesemények eredményeinek helyes megtippelése miatti állítólagos nyereményekről is kaphatunk levélszemetet.
Ha a spamek kibocsátóit nézzük, akkor Spanyolország áll az első helyen 9 százalékos teljesítménnyel, majd az USA és Argentína következik 7-7 százalékkal. Érdekes módon hiányzik a listáról Oroszország és Kína, az élmezőnyben főképp nyugat-európai országokat találunk, az első öt helyezett között van Németország és Olaszország is. A levélszemétküldő zombik „versenyében” India lett az első 11 százalékkal, a második helyen Oroszország található 9,7 százalékos eredménnyel, a harmadik legjelentősebb zombiország pedig Vietnam alig lemaradva, 9,1 százalékkal.
