Az ENSZ-szervezet korábban jelezte, hogy szándékában áll az e-cigarettát is egy kalap alá venni a többi nikotintartalmú termékkel. Ezzel kapcsolatban novemberben több dokumentum is kiszivárgott, amelyek arra utaltak, hogy a WHO ugyanazokat a szabályokat akarja alkalmazni az e-cigarettákra, mint a dohánytermékeket ellenőrző konvenció keretébe (FCTC) tartozó többi ismert termékre. Az e-cigaretták a dohányzást mímelve párán keresztül juttatják a szervezetbe a nikotint.
A Margaret Chan WHO-főtitkárhoz címzett nyílt levélben európai, észak-amerikai, ázsiai és ausztráliai tudósok érveltek amellett, hogy az e-cigarettához hasonló, kis kockázatú termékek nem a „probléma részét” képezik a dohányzás elleni küzdelemben, hanem éppenséggel a „megoldás részei” lehetnek. A tudósok szerint az e-cigaretta akár „a 21. század legjelentősebb egészségügyi felfedezései közé sorolható, hiszen valószínűleg százmilliók életét mentheti meg”.
Az e-cigaretták forgalma az utóbbi két évben óriásira nőtt: 2013-ban már hárommilliárd dollárra rúgott az ágazat árbevétele. Elfogadottságuk azonban vegyes: mivel igen rövid ideje vannak forgalomban, nem lehet tudni, milyen hosszú távú egészségkárosító hatásaik lehetnek. A genfi központú WHO közölte, hogy az e-cigarettákkal kapcsolatos álláspontja még nem alakult ki, a kérdéssel az októberi moszkvai FCTC-konferencia foglalkozik, amelyen a javasolt szabályozásokat megvitatják.
Gerry Stimson, az Imperial College London tudósa, a nyílt levél megírásának egyik szervezője szerint a WHO álláspontja „bizarr”, és a szervezet keményebben kezeli az e-cigarettákat az európai vagy egyesült államokbeli szabályozásnál. „Hallatni akarjuk a hangunkat, mielőtt a dolgok már kőbe lennének vésve” – mondta Stimson.
A WHO főtitkára a közelgő, május 31-i dohányzásmentes világnap előtt kiadott keddi nyilatkozatában leszögezte, hogy a dohánytermékek adójának emelése a leghatékonyabb módja a dohányzás visszaszorításának. A szervezet úgy becsülte 2012-es adatokon alapuló számítások szerint, hogy amennyiben minden ország 50 százalékkal emelné a dohánytermékek adóját, a következő három évben 49 millió dohányos szokna le, és végül 11 millió életet lehetne megmenteni.
A dohányzás szedi a legtöbb halálos áldozatot a világon a megelőzhető halálokok közül. A statisztikák szerint évente csaknem hatmillió ember életét követeli, közülük több mint 600 ezer nem is dohányzik, csak passzív dohányos. A WHO figyelmeztetett: megfelelő beavatkozás nélkül 2030-ra évi nyolcmillióra emelkedhet a dohányzás miatt elhunytak száma.
