A tanulmány Stockholm megye ötezer lakosának egészsége és a lakóhelyükön mért zajszint közötti összefüggést vizsgálta nyolc-tíz éven keresztül. A Karolinska Intézet környezeti egészségügyi, molekuláris orvostudományi és endokrinológiai szakemberei azt állapították meg, hogy minél többnapi repülési zajterhelésnek voltak kitéve az emberek, annál nagyobb eséllyel nőtt a derékbőségük.
„A zajszint minden 5 decibeles növekedése a derék 1,5 centiméteres vastagodásának felelt meg” – magyarázta közleményében Charlotta Eriksson, a kutatás vezetője. A hasi zsír felhalmozódása a stresszhormonok, különösen a kortizol számlájára írható. Magas zajterhelés hatására igen sok termelődik belőle.
„A hasi hízás a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázati tényezője is. És mivel a népesség jelentős részét érinti a közlekedésből származó lárma, a zajterhelés egészségügyi hatásai súlyosabbak lehetnek, mint korában vélték” – tette hozzá Eriksson.
Ezzel szemben a Stockholm-Arlanda repülőtér közelében élőknél nem emelkedik sem az elhízás, sem a cukorbetegség kockázata – jegyezték meg a kutatók, akiknek tanulmánya az Environmental Health Perspectives című szaklap friss számában jelent meg.
