A minimális vízminőségi követelményeket a fürdőzőhelyek 95 százaléka teljesítette, a kitűnő jelzőt pedig a strandok és fürdők 83 százaléka érdemelte ki, ami 3 százalékpontos emelkedés az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Fürdővízminőség szempontjából Ciprus és Luxemburg az Európai Unió mintaállama, ahol kivétel nélkül minden létesítmény megkapta a kitűnő minősítést. Máltán 99, Horvátországban 95, Görögországban 93 százalékos a kitűnő vízminőségű strandok aránya.
Ebben a rangsorban Észtország a sereghajtó, ahol viszont a legtöbb olyan strandot találták, ahol a víz minősége kívánnivalót hagy maga után, és a gyenge minősítést kapta: az észt fürdőhelyek 6 százaléka került ebbe a kategóriába. Hollandiában 5, Belgiumban 4 százalék azoknak a strandoknak az aránya, ahol a víz minősége elmarad a kívánalmaktól.
A vizsgálatok az Európai Unió mellett Svájc és idén első alkalommal Albánia fürdőhelyeire is kiterjednek, a hatóságok pedig két olyan baktériumtípus jelenlétét vizsgálják, amelyek szennyvízből vagy állati ürülékből kerülhetnek a vízbe, és rosszullétet okozhatnak. A környezetszennyezésből vagy szemetelésből fakadó hatásokat ez a vizsgálat nem veszi figyelembe.
A jelentésből az is kiderül, hogy Magyarországon 241 fürdőhelyet vizsgáltak, amelyek közül 67,2 százalékról sikerült megállapítani, hogy vízminőség szempontjából teljesíti a minimumkövetelményeket, s csak 1,7 százalék kapott gyenge minősítést. A magyar strandok, fürdők 53,1 százalékában találták kiválónak a víz minőségét, míg viszonylag magas azon fürdőhelyek aránya, 30 százaléknál is nagyobb, amelyeket nem sikerül osztályozni, mert például nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű vízminta.
