A megye vadászati és halászati hatósági feladatait is ellátó szervezet irányítója, Kiss Róbert tájékoztatása szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye természetes és a horgászegyesületek által hasznosított vizeiből a halászok és a horgászok 2013-ban több mint 215 000 kilogramm halat zsákmányoltak.
A kifogott fajok népszerűségi listáját az országos tendenciákhoz hasonlóan ezen a vidéken is a ponty vezeti, ebből 85 ezer kilogrammot meghaladó mennyiségű fogást regisztráltak.
Harcsából és csukából 20 ezer, valamint 16 300 kilónyi került a zsákokba. Az amúr és a süllő mennyisége is említésre méltó, mindkét halfajból megközelítőleg 10 ezer kilót zsákmányoltak a megyében.
A tavaly még csak méretkorlátozással és időszakos tilalommal óvott, ám az új halgazdálkodási törvény előírásai alapján ez évtől már nem fogható kecsege 2013-as halász- és horgászzsákmánya nagyjából azonos arányú volt és összességében alig haladta meg a 2000 kilót.
Kiss Róbert jelezte, a fogási naplókból összeállított statisztikák arra utalnak: egyre kedveltebb a zárt vízterületekre telepített afrikai harcsa horgászata, e fajból a pecások megközelítőleg 800 kilónyit csaltak horogra.
A halászati hasznosítók nagy gondot fordítanak a kifogott halak pótlására is, ezt mutatja, hogy horogérett pontyból bő 150 ezer kilogrammot, míg kisebb méretű harcsából és csukából mintegy 220 ezer, illetve 320 ezer darabot telepítettek. Emellett helyenként compó és kecsege is került a horgászvizekbe.
A vezető kitért arra is, hogy a múlt évben elfogadott új jogszabály és annak végrehajtási rendelete ez év februárjától gyökeres változásokat hozott a természetes vízi halászok életében, akik már csak kereskedelmi célú halászati engedély birtokában gyakorolhatják mesterségüket.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelenleg 10 őstermelő halász folytat ilyen tevékenységet, az általuk kifogott hal elsősorban kiskereskedelmi forgalomba kerül, így egyebek mellett nagy szerepet játszik a turisztikailag jelentős tiszai és Tisza-tó környéki vendéglátó egységek ellátásában.
