Egy marsi év 687 földi napnak felel meg, ennyi idő alatt kerüli ugyanis meg az égitest a Napot. Az űrszonda 2012. augusztus 6-án szállt le a vörös bolygóra. Az „önarckép” valójában a NASA szakemberei készítette mozaik azokból a felvételekből, amelyeket a kutatórobot küldött, ezért nem látszik a fényképezőgépet tartó kar, mely a fotót csinálta.
A Curiosity nem más, mint egy jól felszerelt, önjáró laboratórium, amelynek célja, hogy a korai élet esetleges marsi jeleire bukkanjon. Ebben a kutatórobot sikeresnek bizonyult: egy kis lapátnyi kőzetporban kimutatta a ként, a nitrogént, a foszfort és a szenet, vagyis az összes elemet, amely az élet keletkezésében fontos szerepet játszik.
Kimutatták, hogy ahová az űrszonda „leparkolt”, ott valaha tó lehetett, amelyben langyos víz hullámzott. A NASA szerint ezekből arra lehet következtetni, hogy a mikrobiális (vízi környezetbeli anyagforgalom)élet létezhetett hajdan a Marson.
Az űrszonda eddig majdnem nyolc kilométert tett meg, háromszor vett mintát a Mars felszínéből. Komoly gondjai voltak a kerekeivel, behorpadtak és elromlottak, míg a robot a sziklákon átkelt, noha felületkezelt alumíniumból gyártották őket. A NASA alternatív útvonalakat tanulmányozott, ahol homokos dűnéken folytathatja útját az ünnepelt.
