A China Daily napilap összeállítása a nemzeti személyazonossági információs központ adatait idézi. Eszerint a kínai szülők előszeretettel választják irányként a történelmi eseményeket gyermekeik névadásánál.
A kelet-ázsiai országban nincsenek a nyugati országokhoz hasonló fix keresztnevek, a szülők kedvükre találhatják ki azt újszülöttjeiknek.
Ebből fakadóan magyarra lefordítva számos „Országépítés”, „Olimpia” vagy „Demokrácia” nevű személlyel találkozni, a történelmi trendek változásától függően.
A személyazonossági információs központ statisztikái szerint például a Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítását követő tíz évben mintegy negyedmillió gyermeket neveztek el „Országépítés”-nek (Jianguo), emellett szintén a népköztársaságra utalva elterjedtek voltak az „Új Kína építése” (Jianhua) vagy az „Erős ország” (Guoqiang) nevek is.
Az 1950–53 közötti koreai háború szintén nyomott hagyott a neveken, így több tízezer baba lett „Korea támogatója” (Yuanchao) vagy „Amerika agressziójának ellenzője” (Kangmei).
A kulturális forradalom ideje alatt (1966–76) maga a kulturális forradalom (Wenge) is keresztnévvé vált, emellett a mai ötvenesek között számos „Vörösök védelme” (Weihong) vagy a Mao Ce-tungot támogatók oldaláról a „Tung védelme” (Weidong) nevűek is fellelhetők.
A reform és nyitás 1978-as meghirdetése után a szülők névadása is változott, és a tradicionális jelleget némiképp hátrahagyva mind inkább nyitottak a nemzetközi nevek felé.
A fontos történelmi események ugyanakkor a statisztikák szerint továbbra is kedvelt forrásként szolgálnak a szülők számára. A 2008-as pekingi olimpia miatt például több mint 30 ezer kisbaba lett „Olimpia”, a 2010-es évek után pedig a kínai kormány által központi irányelvként hangoztatott, Konfuciuszig visszanyúló „Harmonikus társadalom” (Hexie) örvend kiemelt népszerűségnek.
