Az 1914-es merénylet, a téli olimpia és a kilencvenes évek háborúja; az elsővel az iskolában találkoztak, utóbbi kettőt pedig a tévén keresztül élték meg – sorolja Skender Hatibovic, a Sarajevo Funky Tours (SaFT) utazási iroda tulajdonosa, miről halott, olvasott már az idelátogatók zöme.
Az elmúlt két hétben az 1914-es merénylet évfordulójára érkező több ezer ember nemcsak a helyi szállodákat, de az idegenvezetők naptárát is csurig töltötte. „Nagyon vigyázunk arra, hogy tájékoztassunk, de közben ne foglaljunk állást például abban a kérdésben, hogy Gavrilo Princip hős volt-e vagy terrorista; ezt ki-ki döntse el maga” – jegyezte meg a SaFT tulajdonosa.
Tapasztalatai szerint a turisták derékhadát adó nyugat-európaiak közül „történelmi okokból” az osztrákok a legtájékozottabbak a térségről, náluk természetesen csak a volt jugoszláv tagköztársaságokból érkezőknek van több ismeretük Bosznia-Hercegovináról.
Mint mondja, ők éppen arra építenek, hogy megcáfolják a negatív előítéleteket, amivel nincs is nehéz dolguk. „Az ide látogatók legtöbbje alig hallott az ország természeti értékeiről, így a kötelező programnak számító Szarajevó–Mostar–Jajce kör mellé beiktatott kirándulás éppen annyira lepheti meg őket, mint a hercegovinai kirándulásba ágyazott bortúra” – mondta.
Skender Hatibovic megjegyezte: annak ellenére bővül évi 15-20 százalékkal a helyi turizmus, hogy nincsen nyoma hatékony külföldi marketingnek, legfeljebb – zömmel civil szervezetek által támogatott – kampányok futnak nyugaton.
A városba látogató magyar turistákat is elsősorban a merénylet, no meg a török kori óváros, a Bascarsija hozza lázba, de amióta rovásjeleket találtak ott, határozottan megugrott az érdeklődés a közeli Visoko piramisai iránt, mondta el az MTI-nek a Vajdaságban született, de gyerekkora óta Szarajevóban élő Vég Zoltán, aki 1976 óta idegenvezető a városban.
Mint elmondta: a magyaroknak útba eső Banja Luka látnivalói után a csoportok általában két éjszakára állnak meg Bosznia-Hercegovina fővárosában, a közbeeső napon járnak körbe itt és a környéken.
Szerinte a valóságosnál rosszabb a város imázsa; noha hivatalosan enyhe kockázatú területként sorolták be, „Szarajevóban jobb a közbiztonság, mint Budapesten”. Aki pedig itt járt, az biztosan visszakívánkozik Szarajevóba, jegyzi meg, hozzátéve, a városban az iszlám nyugati látogató számára is könnyen befogadható, európai változata honos, a muzulmánok, keleti és nyugati keresztények, valamint zsidók lakta város pedig ma is „Európa Jeruzsáleme”.
Korábban Adnan Vlajcic, Szarajevó kanton idegenforgalmi szervezetének marketingfőnöke az MTI-nek arról beszélt: hivatalosan hatezer embert tudnak elhelyezni Bosznia-Hercegovina fővárosának szállodáiban, moteljeiben, magánszállásain, éves átlagban 400 ezer körül van a vendégéjszakák száma, de a be nem jelentett vendégek miatt a szakemberek a valós adatot ennek duplájára teszik.
Az utóbbi bő egy évtizedben évi 10-15 százalékkal nőtt a vendégszám, a legtöbben Törökországból, az arab világból és Jugoszlávia utódállamaiból érkeznek.
