November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban. Úgy általában. Idén azonban ez másként lehetne a korábbi liturgikus rend szerint, ugyanis bár a nálunk munkaszüneti mindenszentek marad november 1-jén, a november 2-ai halottak napját egy nappal arrébb lökhetné a vasárnap, ami Krisztus feltámadásának ünnepe, ezt pedig nem szoríthatta volna ki a tisztítótűzben szenvedő lelkek (vagyis vélt legtöbb halottunk) napja. Ellenben a liturgikus hagyomány szerint ma már úgy van, hogy a halottak napja megerősödött hagyománya a naptárban helyén marad, minden ellenkező értesülés és az MNO korábbi tényállításaival is szemben, a téves információközlésért szíves elnézésüket kérjük a Tisztelt Olvasóknak. És most nekiesünk a részleteknek!
Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből általános megemlékezéssé az elhunytakról.
Vértesaljai László jezsuita atya a Válasz.hu-nak azt nyilatkozta: Halottak napja a tisztítótűzben szenvedő (tehát nem üdvözült) lelkekről való megemlékezés napja. Ez nem „szoríthatja ki” a vasárnapot, amely Krisztus feltámadásának a napja, ezért, ha november 2. egy adott évben – mint most, 2014-ben is – vasárnapra esik, akkor az Úr napja „maga mögé utasítja”, vagyis november 3-ra tolja halottak napját.
Ennek ellenére több káplán és plébános, valamint olvasónk is arra hívta fel a figyelmet, hogy a halottak napjában rögzült egyházi hagyomány erősebb már, mint az évközi vasárnapok, ezért nincs tolódás, és 2-án van halottak napja, ahogy erről az MTI és a hivatalos katolikus beszámolók is tudósítanak.
A IV. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később „minden tökéletes igazra” emlékező ünnep a VIII. században tevődött át november 1-jére, egy kelta ünnep időpontjára. (A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween, ennek elnevezése az All Hallows Eve kifejezésből származik, amely magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.) Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet, amikor a tisztítótűzben megtisztult, már a mennyekbe jutott üdvözültekre emlékeznek.
Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint mindenszentek litániáját imádkoznak, és megáldják az új síremlékeket.
Magyarország egyes vidékein e napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban.
Mindenszentek Magyarországon 2000 óta, fél évszázad „szünet” után ismét munkaszüneti nap.
Az általában, de idén nem november 2-ai, hanem 3-ai halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencés házakban. Ezt hamarosan a renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.
