A csendes gyilkos – tünet nélkül támadja a vesét

Gyakran előfordul, hogy csak akkor derül fény a betegségre, amikor a vesék kapacitása már a negyedére csökkent.

A veseelégtelenség kóros veseműködés, amikor a vesék képtelenek a mérgező anyagokat megfelelően eltávolítani a szervezetből. Veséink nagyon sokáig képesek elvégezni a feladatukat akkor is, ha már drasztikusan, visszafordíthatatlanul károsodtak. Amikor azonban bekövetkezik a teljes veseelégtelenség, akkor a mérgező salakanyagok koncentrációja megemelkedik a vérben, ezt a jelenséget urémiának hívják.

A vesékben hozzávetőlegesen körülbelül 800 000 azonos felépítésű működési alapegység, úgynevezett nefron (nephron) van, ezek végzik a vér átszűrését. Mint minden szervünk, a vese is öregszik, ezért idősebb korban egyre kevesebb működőképes nefron van. Ám mivel a vesék kapacitása többszöröse annak, mint amennyire valóban szükség van, ezért ez nem okoz problémát az egyébként egészséges, idős embereknél.

1. Akut (heveny) veseelégtelenségnél a veséket hirtelen éri károsító hatás, amiatt a vesék kis időre leállhatnak, de ezt követően részben vagy teljesen ismét működőképessé válnak. Ez az állapot bekövetkezhet nagy vérveszteség (tehát például baleset) következtében, de okozhatja vérmérgezés is. A nagy mértékű kiszáradás szintén átmeneti veseleállással járhat, ezért például heveny hasmenéssel járó állapotoknál ez is előfordulhat.

Egyes gyógyszerek vagy kemikáliák is kiválthatják a vese részleges leállását, antibiotikumok (például a gentamicin és a streptomicin) szedése esetén, fájdalomcsillapítók (például az aszpirin és az ibuprofen) rendszeres és túlzott használatakor is kialakulhat ez az állapot, illetve egyes vérnyomáscsökkentők és röntgen-kontransztanyagok is kiválthatják.

Olyankor is kialakulhat akut veseelégtelenség, amikor a vizelet elfolyása zavart szenved: ha például vesekő, daganat, sérülés, megnagyobbodott prosztata miatt a vizelet nem tud távozni.

2. A krónikus (idült) veseelégtelenség egy olyan progresszív állapot, amikor a vesék hosszú idő (gyakran több év) alatt, visszafordíthatatlanul károsodtak. Ez az állapot az esetek kétharmadában cukorbetegség, illetve magas vérnyomás miatt alakul ki. A fennmaradó eseteket érkárosodás, fertőzés, az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás, örökletes megbetegedés, ólommérgezés vagy vesekárosító gyógyszerek hosszú ideje történő szedése (analgetikus nefropátia) váltja ki. Ez utóbbi akkor alakul ki, ha valaki évekig, napi rendszerességgel fájdalomcsillapítót szed. Becslések szerint összesen körülbelül 3 kilogramm fájdalomcsillapítót kell beszedni ahhoz a recept nélkül kapható szerekből, hogy emiatt veseelégtelenség alakuljon ki. Jó tudni, hogy egyetlen egészséges vesével is jól lehet élni, ezért engedélyezik az élődonoros veseátültetést is, mivel egyetlen jól működő szerv is képes elvégezni a vér szűrését és egyes belső elválasztású hormonok előállítását.

Ha valakinek mindkét veséje megbetegszik, és a vesefunkció csupán a normálisnak 5 százaléka, akkor az életben maradás orvosi beavatkozás nélkül lehetetlenné válik, mivel a vesék működését mesterségesen kell pótolni. Az előrehaladott krónikus veseelégtelenséget  végstádiumú veseelégtelenség néven is ismerik.

Mivel a vese elégtelen működése szinte valamennyi szerv, szervrendszer működését befolyásolja, ezért megfelelő kezelés nélkül ez a beteg halálához vezet.

Vesebetegség miatti veseelégtelenség körülbelül 50 000 embert érint, magas vérnyomás miatt legalább 200 000, de akár 300 000 ember is szenvedhet veseelégtelenségben. A cukorbetegek közül 50-80 000 a veseelégtelenséggel élő. Ehhez képest vesepótló kezelésben alig néhány ezren részesülnek!

Azért, mert általában nincs tünete a károsodásnak, és sokan évekig nem keresik fel háziorvosukat, hogy laborvizsgálatot kérjenek. Pedig a vesebetegség – elméletileg – korán észlelhető, csupán laborvizsgálatra van szükség.

Vér esetén a szérum kreatinin mérése és glomerularis filtrációs ráta (GFR) becslését végzik el, a vizelet mintán a kreatinin és albumin kiválasztást mérik.

Ezekre a vizsgálatokra teljesen egészségesnek tűnő, tünetmentes embereknél is szükség van évente, mivel a vesék óriási kapacitástartalékkal rendelkeznek, és általában semmilyen külső jele nincs a károsodásnak. A veseelégtelenség korai felismerése kiemelt fontosságú, mert a korai terápia megelőzheti a vesekárosodás további romlását, illetve lassíthatja a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulását.

Azoknál, akik valamilyen kockázati csoportba tartoznak (leginkább a magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenvedők sorolhatók ide) a rendszeres szűrésnek kiemelt jelentősége van! Ha a háziorvos magától nem ajánlja fel, mi is kérhetjük, hogy látásvizsgálattal ellenőrizzék veséink kapacitását. Ez főleg cukorbeteg, magas vérnyomásos, túlsúlyos, dohányzó pácienseinél, illetve 50 év felettieknél rendkívül fontos.