Ártalmas és hatástalan étrend-kiegészítők a polcokon

Az egészségünk érdekében vásároljuk, de súlyos károkat is okozhat, lehet hamis, vagy engedély nélküli.

– Milyen ellenőrzési folyamatokon kell keresztülmenniük az országban forgalmazott vitaminoknak, étrend-kiegészítőknek?
– Az étrend-kiegészítőkre a 37/2004 (IV.26) egészségügyi rendelet vonatkozik, ami alapján forgalomba hozatal előtt a termékeket az OÉTI-nél be kell jelenteni, 2004-ig ezekre a termékekre engedélyezési folyamat volt, de az uniós irányelveknek megfelelően ezt 2004-ben megváltoztatták, helyébe az úgynevezett notifikáció lépett, ami azt jelenti, hogy a címkét és az adatlapot be kell nyújtani az OÉTI-hez, ahol közegészségügyi szempontból értékeljük a termék összetételét mintegy 15 szakmai szempont alapján. A bejelentéssel egy időben a termék piacra helyezhető.

– Vagyis olyan termékek is a piacra kerülhetnek, amiket még nem ellenőriztek. Ezzel könnyű visszaélni, minimális módosításokkal sokáig piacon lehet egy veszélyes termék. Mennyi időbe telik, míg a dokumentumok alapján értékelnek?
– Általában 30 nap, amíg a visszaigazolást megkapják, de nagyon sok olyan gyártó, forgalmazó van, akik tudatosan addig nem hozzák forgalomba a terméket, míg a visszaigazolást meg nem kapják. Ha az értékelés során potenciálisan egészségkárosító hatású összetevő fordul elő, vagy ha az egészségre vonatkozó állítások a termék címkéjén nem megfelelőek, akkor nemcsak a bejelentőt értesítjük a problémáról, hanem a piacfelügyelet hatékonyságának biztosítása érdekében az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH) is. 2004-től több mint 10 ezer étrend-kiegészítő terméket notifikáltunk, vagyis ez évente 1500-1600 új terméket jelent. Sajnos tény, hogy az utóbbi években növekedett a kifogásolt termékek száma.

– Melyek a leggyakoribb hibák, ártalmas összetevők, melyekkel gyakran találkoznak?
– A leggyakoribb hiba az egészségre vonatkozó hamis állítások alkalmazása a termékek csomagolásán, melyek azt sugallják, vagy konkrétan le is írják, hogy valamilyen betegség kezelésére alkalmas a termék. Minden esetben vizsgáljuk, hogy az étrend-kiegészítőkre vonatkozó, a rendeletben előírt figyelmeztetések, a hatóanyagok feltüntetése, a termék napi ajánlott mennyisége szerepelnek-e a csomagoláson. Kötelezően előírt figyelmeztetések például, hogy gyermekek elől elzárva tartandó, vagy hogy nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást és az egészséges életmódot. Több esetben nem tisztázott a hatóanyag, ezért ilyenkor a forgalomba hozatalt az OÉTI nem javasolja.

– Honnan lehet tudni, hogy egy étrend-kiegészítőnek kétséges a származása vagy a hatása?
– A beadott dokumentumok mindig sokat elmondanak. Az OÉTI honlapján megtalálható az étrend-kiegészítőkben nem javasolt növények listája, az ott feltüntetett információk alapján a fogyasztók is tudnak tájékozódni arról, hogy melyek azok az ártalmas növényi komponensek, amiket nem javaslunk fogyasztásra. Jelenleg 244 gyógynövény található a tiltott, vagy korlátozottan felhasználható növények között. A fiziológiás folyamatokat szignifikánsan megváltoztató (hormon-, ideg- , keringési, kiválasztási, reprodukciós és immunrendszerre ható) anyagok nem használhatók étrend-kiegészítő összetevőjeként. Sokan nem tudják, de az Aloe veránál sem mindegy az összetétel, akár erős hashajtó hatása is lehet, ezért mindig bekérjük, hogy pontosan mennyi a késztermék alointartalma. Azok a forgalmazók, melyek a listán szereplő összetevőket alkalmazzák, komoly jogi szankciókra számíthatnak a hatóság részéről is.

– Van esetleg olyan jelzés, melynek szerepelnie kell a bevizsgált termékeken, és aminek használatával a vásárlókat is segítik?
– Korábban kötelező volt az OÉTI-szám feltüntetése a termék csomagolásán, ma már azonban a vonatkozó rendelet szerint ez nem kötelező. A bejelentett étrend-kiegészítőkről az OÉTI honlapján lehet tájékozódni. Itt ábécésorrendben és évre lebontva is szerepelnek a termékek. A zöld pipa azt jelenti, hogy a beérkezett dokumentumok alapján a termék fogyasztásának nincs közegészségügyi aggálya, ahol nincs jelzés, ott valamilyen probléma lépett fel, ami megoldásra vár. A fekete csillag jelzés pedig a forgalomból jogerős határozattal kivont terméket jelöli, melyet tilos árusítani.

– Szó volt az ártalmatlan szerekről, de mi van az ártalmasakkal? Melyek a manapság gyakran előforduló káros alapanyagok?
– Mindig van egy divathullám, most a gyógynövények használata lendült fel. Ezekkel nincs gond, ha megfelelő mennyiség van jelen. A divatos tiltott anyagok egyike a B17-vitamin, ami nem is kerülhet forgalomba cianidtartalma miatt még gyógyszerként sem. De ilyen a GABA is, ami a központi idegrendszer stimulánsa, antiepileptumként vényköteles gyógyszer, tehát nem szabadna felhasználni étrend-kiegészítőkben. A fitinsav is népszerű; ez egy olyan anyag, ami az összes tápanyag felszívódását gátolja. Sajnos étrend-kiegészítőkben néha a DMAE is előfordult, ami egy toxikus vegyület, még belélegezve is veszélyes. Bár külföldön nagy divatja van a melatoninnak is, Magyarországon, étrend-kiegészítőként nem notifikálható. Tavaly az MMS-t árulták lúgosító szerként, pedig ez valójában egy fertőtlenítő, ami a görcstől a veseelégtelenségig több problémát is okozhat.