Az eredmények értékelésekor a kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy a tünetek enyhítésére adott hormonhelyettesítő kezelést legfeljebb öt évig ajánlják, tehát rövidebb ideig, mint ameddig a tünetek átlagosan fellépnek – ismertette a The Daily Telegraph online kiadása.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy minél korábban kezdett szenvedni egy nő a tünetektől, azok annál tovább tartottak. A menopauza a brit nőknél átlagosan 51 éves korban kezdődik, a problémák súlyosságának enyhítésére 2-5 évig hormonpótló kezelést adnak ösztrogénszintjük javítására. Bár más betegségek, többek közt a későbbi csontritkulás kockázatát csökkenti a terápia, egyre nő az aggodalom, hogy hosszabb távú alkalmazása növeli a mellrák és a petefészekrák esélyét.
A szakemberek szerint két-három különböző kezelésre is szükség lehet a tünetek jelentkezésének időtartama alatt, és a tünetektől szenvedő nőknek nem szabadna habozniuk, hogy orvosi segítséget kérjenek életminőségük javításához. A JAMA Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent új amerikai tanulmányban 1449 olyan nőt vizsgáltak, akik gyakran szenvedtek hőhullámoktól vagy éjszakai verejtékezéstől. A szakemberek 17 év adatait elemezték az 1996 és 2013 közötti időszakban. A résztvevők hét amerikai város lakói közül kerültek ki. Ez volt eddig a legnagyobb léptékű kutatás ebben a témában.
A tünetek átlagosan 7,4 évig jelentkeztek, a nők felénél ennél rövidebb ideig, a másik felénél ennél tovább, egyeseknél akár 14 évig is megmaradtak – olvasható a tanulmányban. Akik az első hőhullámokat még a menstruáció elmaradása előtt kezdték tapasztalni – a résztvevők közül minden nyolcadik nő –, azoknál a problémák tovább is tartottak, átlagosan 11,8 évig. Ha később, már a menstruáció megszűnése után jelentkeztek a tünetek, rövidebb ideig tartottak.
A kutatók azonban megjegyezték, hogy nem minden menopauzán átesett nőnél jelentkeztek a kellemetlen tünetek.
A tanulmány szerint a tünetekkel hosszú ideig küzdő nők között több volt az iskolázatlanabb, gyakrabban éltek át stresszt, hajlamosabbak voltak a depresszióra és a szorongásra.
A hőhullámokat a vérerek kitágulása, a nyak és fej irányába áramló vértöbblet okozza, ez vezet bőrpírhoz és verejtékezéshez. Korábbi kutatások kimutatták, hogy akik ettől a tünettől szenvednek, azoknak a szív- és érrendszeri problémák, valamint a csontritkulás fokozott kockázatával is szembe kell nézniük.
