Bab: majdnem mindenre jó az alulértékelt csodanövény

Ezeket a dolgokat mindenképp érdemes tudni az olcsó, finom és egészséges babról.

Úgy tűnik, manapság egyfajta trenddé vált, hogy hosszú listát készítsünk azokról az ételekről, melyeket nem vagyunk hajlandóak megenni. Ezerféle diéta kering az interneten, és mindegyik azt hirdeti magáról, hogy ettől majd lefogysz meg egészségesebb leszel, a lényeg, hogy ne edd ezt, azt meg amazt. Alan Christianson arizóniai természetgyógyász azonban azon a véleményen van saját tapasztalatai alapján, hogy ezek a „korlátozó” diéták általában tápanyaghiányhoz, gyengébb emésztési funkcióhoz és érzelmi stresszhez vezetnek.

A bab tipikusan lenézett növény. A fejlett országokban sokan a szegények eledelének tartják, meg hát, ugye, van egy speciális élettani hatása is, ezért elvből nem fogyasztják, pedig amellett, hogy finom és rengetegféle módon lehet elkészíteni, az egészségre is jótékony hatással van, amit felmérések bizonyítanak.

A vörösborról köztudomású, hogy jót tesz a szervezetnek (napi 1-2 pohár), mégpedig a magas resveratrol tartalma miatt. Ez a vegyület védi a DNS-t a károsodástól, tehát lassítja az öregedést. De nemcsak a borban találunk resveratrolt, hanem néhány babfajtában is. A fekete bab és a lencse kifejezetten nagy mennyiségű resveratrolt tartalmaz.

A szabadgyökök nem tesznek jót, ha ezeket semlegesíteni tudjuk, akkor a szervezet sokkal ellenállóbb lesz a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, jelentősen csökken az esély a daganatos megbetegedésekre, a szem-, ízületi és idegrendszeri elváltozásokra, de még az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulására is. Emellett a bőr öregedése is lelassul, tehát kevesebb ránccal kell számolnunk. A szabadgyököket hatástalanítják az antioxidánsok, márpedig a babban hihetetlenül nagy mennyiség található, több, mint az áfonyában, a zöld teában, a kurkumában vagy a gránátalmában!

Nyolc különböző vizsgálatot is végeztek ezzel kapcsolatban, és arra az eredményre jutottak, hogy aki rendszeresen fogyaszt babot, annál jelentősen csökken a szisztolés (felső érték) és a diasztolés (alsó szám) vérnyomás. A babfélék mellett egyébként a borsónak is hasonló hatása van.

A rák a második leggyakoribb haláloknak számít. A leggyakoribb típusa a felnőtteknél a mell-, a máj-, a vastagbél-, a prosztata- és a gyomorrák. A bab drasztikusan csökkenti a daganatos megbetegedések esélyét, emellett létezik egy babkivonat, melyet IP6-nak hívnak, és a vele foglalkozó kutatók szerint a rák egyik lehetséges gyógyszere lehet a jövőben.

Napi egy adag bab úgy helyreteszi a koleszterinszintünket, hogy a szívbetegségek kockázata 25 százalékkal csökken. Emellett jelentősen csökkenti a nassolási kedvet is. Egy vizsgálatban 42 embernek adtak napi rendszerességgel csicseriborsót, és a 12. hét végén azt tapasztalták, hogy szinte mindannyian spontán módon kevesebb ételt vettek magukhoz, és főleg a krumpli-, valamint lisztbevitelük csökkent. Emellett a tesztalanyok bélflórájának is jót tett a kúra, és az anyagcseréjük is felgyorsult.

A feldolgozott ételek fogyasztása, az antibiotikumok és fogamzásgátlók használata, valamint a stresszes életmód mind ahhoz vezet, hogy a belekben felhalmozódnak az élesztőgombák. Ez azért rossz, mert gyengíti az immunrendszert, emellett bizonyos toxinok termelésére ösztönzi a szervezetet, ami egy állandó gyulladáshoz vezethet. A babfélékben található vegyületek azonban az élesztőgombákra is negatív hatással van, így jelentősen lecsökken a gombás fertőzések kialakulásának esélye.