Tényleg veszélyes az ultrahang?

Kikelt a gyógyszer-felügyeleti hatóság a „babamozi” túlzott használata miatt. Veszélyes lenne az elterjedt módszer?

Óva int az USA Élelmiszer- és Gyógyszer-felügyeleti Hatósága (FDA) az ultrahang egészségügyön kívüli használatától. A The Lancetben megjelent figyelmeztetés elsőre meglepően hangzik, mivel az ultrahangot már évtizedek óta használják a magzat megfigyelésére, kiváló biztonsági minősítéssel. Az FDA az ultrahangos képi megjelenítés egyre növekvő, egészségügyi célokon kívüli alkalmazása miatt aggódik: már lassan egy egész iparág szakosodott arra, hogy a magzatról ultrahanggal videót készítsen a szülőknek.

Sok vizsgálat bizonyította, hogy az ultrahangnak semmiféle veszélye nincs. Valóban érdemes viszont a fölösleges vizsgálatoktól óvakodni, mert nem tudjuk, hogy a későbbiekben kiderül-e valami, ami igazolni fogja, hogy esetlegesen káros hatása is van az ultrahangnak – mondta az MNO-nak dr. Hetényi Gábor. Mint az Egyesített Szent István és Szent László Kórház ultrahanglabor vezető főorvosa kifejtette: a 80-as évek elején, amikor az ultrahang elterjedni látszott az orvostudományban, csodát vártak ettől a technikától. A csodavárást követte a kritika: egyebek között az 1997-es Buenos Aires-i ultrahangos világkongresszus több előadás keretében foglalkozott az ultrahang esetleges ártalmas hatásával. Ezeknek az előadásoknak az volt a konklúziójuk, hogy bár az ultrahang nem jár ártalommal, a magzati ultrahangoknál a 12–13. hét előtt célszerű kerülni, hogy a vizsgálat során hang formájában jelenítsék meg a baba szívműködését. Azt tartották, hogy ebben az esetben olyan ultrahangnyalábok érik a magzatot, amelyeknél az „energia” olyan nagy mértékű, hogy esetlegesen halláskárosodást eredményezhet, de ezt sem bizonyították – hangsúlyozta a szakértő.

„Az azóta végzett vizsgálatok sem bizonyítottak semmiféle ultrahangból adódó magzati ártalmat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem fog ott tartani a tudomány, hogy évek, évtizedek múlva esetlegesen rájönnek valamire, ezért kell tartózkodni a fölösleges vizsgálatok elvégzésétől” – emelte ki dr. Hetényi Gábor. „Semmi szükség arra, hogy képet, CD-t, DVD-t készítsünk a magzatról, pusztán azért, hogy a családban mutogassuk ezeket a felvételeket, azon versengve, hogy kire fog hasonlítani a baba. Ezekben az esetekben valóban egyórás ultrahangvizsgálatról van szó. Egy nagyon korrekt 12-13 hetes vizsgálat is hosszú ideig tart, amikor az ultrahanggal diagnosztizálható fejlődési rendellenességet kiszűrik, de ez a vizsgálat elengedhetetlen” – tette hozzá.

Mint az ultrahanglabor vezető főorvosa kifejtette: az ultrahang nyomás okozta rezgéseket kelt, előfordulhat, hogy ezek a rezgések egészen apró, mikroszkopikus gázbuborékokat hoznak létre a testfolyadékban és a szövetekben, de a szervezet ezt el tudja takarítani. „Bizonyos ultrahangvizsgálatokban mi magunk juttatunk be buborékokat tartalmazó folyadékot az adott szervbe, hogy a visszaverődő hangnyalábokból megítéljük, hogy az a bizonyos szerv (például petevezeték) átjárható-e vagy sem. Ezzel kapcsolatosan sincs semmi ok az aggodalomra. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy semmiféle egészségkárosodással, személyiségfejlődéssel nem hozható összefüggésbe az ultrahangvizsgálat” – hangsúlyozta.

A főorvos szerint azokkal az ultrahangvizsgálatokkal van a probléma, aminek semmiféle célja nincs, mint például a „babamozi”. Nem egy ilyen esetben nem megfelelő a szakmai háttér, és a vizsgálat sem arra irányul, hogy valamilyen fejlődési rendellenességet szűrjön ki.

Gyakran sajnos hamis pozitív leleteket eredményezhet az ultrahang, nem kis riadalmat keltve ezzel a szülőben, gyakran fölösleges vizsgálatoknak kitéve a várandós anyát. Ennek kapcsán dr. Hetényi Gábor azt mondta: amíg nem láttunk bele a méhüregbe, addig a tudatlanság nyugalmával viselte a kismama a várandóságot, és nemegyszer a baba világrahozatalakor derült ki, hogy valamiféle fejlődési rendellenesség van, ez azért nagyon nem volt jó így. A Magyar Szülészeti, Nőgyógyászati Ultrahangtársaság által elfogadott vizsgálati protokoll elvégzéséből adódó előny sokkal több, mint a hátrány. „Kétségtelen, hogy hátránya is van, mert egy vastagabb nyaki redő hátterében nagyon sok esetben, csaknem 50 százalékban semmilyen fejlődési rendellenesség nem áll, mégis további vizsgálatokra küldik az anyát. Most már törekszünk arra, hogy ezek ne legyenek invazív vizsgálatok, amelyek bármiféle magzati kockázattal vagy további vizsgálatokkal, plusz anyagi ráfordítással, felesleges izgulással járnak, de sajnálatos módon ez benne van a pakliban” – emelte ki.

Az ultrahangvizsgálatra is igaz, hogy az arany középutat kell követni: a kötelező ultrahangvizsgálatokon részt kell venni, de tartózkodni kell a felesleges „babamozitól”.