Tombol a kanyarójárvány: nekünk is van mitől félnünk

Nem a vírus mutálódása az, amitől tartanunk kell, hiszen egyelőre nagyon magas hazánkban az átoltottság. Az oltásellenes hangok viszont komoly veszélyt jelentenek.

Óriási a pánik Németországban: egy másfél éves kisfiú életét vesztette a tavaly október óta tartó kanyarójárványban. Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet európai igazgatója a múlt héten az MTI-nek nyilatkozva elmondta: megdöbbentette az összesen hét országban tapasztalt mintegy 22 ezer eset, amelyet tavaly és az idei év első hónapjaiban Európából és Közép-Ázsiából jelentettek. A szakértő hozzátette: a nagyszámú eset veszélyezteti azt a régiós célt is, hogy a kanyaró 2015 végéig eltűnjön.

Nagy szerencsénkre pillanatnyilag igen magas az átoltottság Magyarországon – vagyis magas azok száma, akik már beoltatták magukat –, és miután a kanyaró vírusa egy meglehetősen stabil kórokozó, nem kell tartanunk attól, hogy mutáció miatt az oltottsággal szerzett védettség nem lenne megfelelő, és nem védené meg a mi gyermekeinket és felnőttjeinket – ezt már dr. Mészner Zsófia mondta az MNO-nak. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója szerint amitől tartanunk kell, az az, hogy egyre erősebben hallatják a hangjukat azok, akik az oltások, különös tekintettel a kanyaróoltás jelentőségét, fontosságát vitatják.

A szakértő szerint sajnos az a helyzet, hogy ha egy olyan oltás esetében, amelynél különösen fontos a populációs, vagy nyájvédettség (amikor a lakosság egy részének beoltása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is) fenntartása, és a kanyaró ilyen, megnövekszik a potyautasok száma, akik azért nem oltatják be a gyermekeiket, mert hiszen a többi úgyis be van oltva, akkor bizony Magyarországon is kialakulhat járvány. Dr. Mészner Zsófia elmondta: a kanyaró esetében ez a határmezsgye igen szűk, ugyanis 95-97 százalékos átoltottság kell ahhoz, hogy a vírus ne találja meg a fogékonyakat. A főigazgató szerint tehát addig vagyunk ilyen jó helyzetben, amíg fenn tudjuk tartani ezt a magas átoltottságot.

Mint mondta: mindig lesznek olyanok, akiket éppen aktuálisan nem lehet beoltani, holott életkoruk szerint olthatók volnának: éppen kórházban vannak, műtéten esnek át vagy akár súlyos betegség miatt kapnak kezelést, de igyekeznek minden gyereket akkor beoltani, amikor a legjobb eredmény várható az oltásoktól. Amennyiben az egészségeseknek a túlnyomó többsége oltva van, akkor az az 1-2 százaléknyi krónikus beteg az oltással védettek védőárnya alatt nem betegedhet meg. Itt tehát egy társadalmi szolidaritásról is szó van: nemcsak azért fontos az oltás, hogy mindenki saját maga védett legyen, hanem azért is, hogy megvédhessük azokat, akiket pillanatnyilag nem tudunk megvédeni – hangsúlyozta dr. Mészner.

A főigazgató szerint nagyon sokat ártanak az oltást ellenzők, akik mindig ugyanazokra hivatkozva nagyon jól hallatják a hangjukat a különböző médiumokban. Az oltásellenesség pszichológiáját vázolva dr. Mészner elmondta: amikor tombol a járvány, akkor beoltatják magukat az emberek, ha viszont éppen a védőoltásoknak köszönhetően eltűnnek ezek a betegségek, akkor az oltásellenesek érvelése úgy fordul át, hogy minek nem létező betegségek ellen oltani. A főigazgató szerint nagyon nehéz megfelelő alapismeretek nélkül valakivel megértetni, hogy éppen azért nem fordul elő a betegség, mert oltanak ellene, és a baj ismét előfordulhat, mint ahogy elő is fordul olyan felkészült országokban is, mint például Németország, vagy az Egyesült Államok.

Mint azt dr. Mészner Zsófia kifejtette: a kanyaró elleni oltással kapcsolatos pánikot és bajokat „egy Wakefield nevű orvos-gengszter áldatlan tevékenysége okozta”. Ő volt az, aki egy jó nevű újságban egy olyan, általa végzett vizsgálatot közölt, amiből azt a következtetést vonta le, hogy a kanyaró elleni védőoltás autizmust okoz. Amire a tudományos világ észbe kapott, és ezt hitelt érdemlően, és 100 százalékosan megcáfolta, továbbá kiderítette, hogy szándékosan meghamisított vizsgálat történt egyéni haszonszerzésből, addigra már az oltásba vetett bizalom megcsappant – hangsúlyozta a szakértő. Mint mondta: a kanyaróoltásnak az az egyik nagy szerencsétlensége, hogy abban az életkorban adják be, amikor még nem lehet kiszűrni, hogy a gyerek autista-e vagy sem. Az időben egymást követő eseményekben sajnos sokan nagyon sokszor ok-okozatinak tűnő összefüggéseket vélnek felfedezni – tette hozzá.

A kanyaróoltást 1969-ben tették kötelezővé, akkor még 9 hónapos gyermekeket oltottak a vírus ellen, hogy minél hamarabb abbamaradjon a járvány. Folyamatosan azért ment fel ez 15 hónapos korra, mert kiderült, hogy ha a mamáknak a jó része már átesett kanyarón, akkor a védőoltásnak a tartós hatásosságát csökkenti az anyai védettség – emelte ki dr. Mészner. A járványügyi biztonság érdekében azonban minél korábban kell oltani.

A szakértő szerint annak ellenére, hogy az MMR védőoltás élő, gyengített vírusokat tartalmaz, jól tolerálható, betegséget ugyan nem okoz, de az oltás után 7-9 nappal lázas állapotot ki tud váltani. Az oltás egyéb mellékhatásairól szólva a szakértő kifejtette: 10 ezerből egyszer előfordulhatnak más ritka reakciók is, amelyek túlnyomórészt ártalmatlanok, és hamar el is múlnak. Dr. Mészner szerint ezek a mellékhatások messze nem foghatók azokhoz a hátrányokhoz, amelyek egy esetleges kanyarójárvány átvészelésekor adódhatnak, maga a kanyaróvírus ellen ugyanis nem rendelkezünk gyógyszerrel.