A daganatos megbetegedések harmada megelőzhető lenne

Ma már nem halálos ítélet a kór, a hazai gyógyítás is jól vizsgázik. Körkép a nemzeti rákellenes napon.

Dr. Simon Tamás szerint nagyon fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok, bár Magyarországon szerinte még mindig nem veszik ezeket elég komolyan. A 45 és 60 év közöttieknek kötelező mellrákszűréseken például 100-ból mindössze 40-en vesznek csak részt. Az egyetemi tanár úgy véli, az emberek gondolkodását lenne szükséges megváltoztatni: már az iskolában meg kellene tanítani a diákoknak, hogy az egészség a vagyonuk része. „Az autóm a vagyonom része, ha van valami baja, elviszem a szervizbe, a tüdőm is a vagyonom része, vigyázok rá, hogy ne menjen tönkre, és elmegyek orvoshoz, ha valami baj van, vagy szűrővizsgálatra hívnak” – fogalmaz a liga elnöke. Reményei szerint vélhetően egészségesebb lesz a most felnövekvő nemzedék, köszönhetően annak, hogy hét éve minden magyar általános iskolában kötelező egészségfejlesztési tervet készíteni.

Minden, amit a rákellenes gyógyítás tud a világon, az Magyarországon is elérhető és hozzáférhető, a kapacitással van valami baj, hosszú a várakozási idő például, de a rák nem vár – hangsúlyozza a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Dr. Simon Tamás szerint a modern eszközök adva vannak, csak jobban meg kellene szervezni az ellátást. Az a jó, ha nem húzzák le a rolót már délután négykor, hanem még éjjel kettőre is lehet időpontot kapni a különböző vizsgálatokra – ez a gyakorlat sok egészségügyi intézményben már működik. Az egyetemi tanár szerint a gépek állandó működésén túl nagyon fontos lenne az is, hogy megtartsuk a jó szakembereket.

Mint mondta, Magyarországon az egészségügy sokat költ a rákra: a modern gyógyszerek nagyon drágák, van olyan orvosság, amely havonta 1,5 millió forintba kerül – ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatja, a betegnek mindössze 130 forintot kell fizetnie érte –, s ezzel a gyógyszerrel akár 16-20 hónappal is meghosszabbítható a páciens élettartama. Az alkalmazási kritériumok igen szigorúak, aki nem kerül be azok közé, akik támogatással kapják a gyógyszert, az egyedi méltányosság alapján kérheti, de ez alapján sajnos nem kapja meg mindenki. Dr. Simon Tamás szerint borzasztó, hogy csak az kaphatja meg a gyógyszert, akinek nagyon kell, a többieknek meg kell várniuk, hogy ebbe a kategóriába besorolást nyerjenek. Sajnos sokba kerül a gyógyszergyáraknak az orvosságok kifejlesztése, ezért is drágák az ellenszerek.

Az orvostudomány mindig sokkal többet tud, mint amit egy adott ország egészségügye adni képes, ez az egész világon így van, nemcsak nálunk – emelte ki dr. Simon Tamás. A szakértő elmondása szerint azért harcol, hogy az orvostudomány eredményei eljussanak a lakossághoz. „Sajnos a társadalombiztosításnak is van egy fix költségvetése, s van egy keret, amit a rákgyógyításra lehet fordítani, pedig szinte az egészet el tudnánk erre a célra költeni” – tette hozzá.

Az egyetemi tanár a rákgyógyítás jövőjéről szólva elmondta: a daganatos megbetegedések köztünk fognak maradni, de úgy fogjuk őket kezelni, mint a többi időskori betegséget – például a diabéteszt, a magas vérnyomást –, amelybe bele is lehet halni, de nem kötelező, ha bizonyos szabályokat betartunk, és ha az orvostudomány és az egészségügy felkészül ennek a kezelésére.

A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére minden évben április 10-én, az országos rákregisztert 1902-ben létrehozó Dollinger Gyula orvos születésnapján tartják a nemzeti rákellenes napot. Dollinger Gyula (1849–1937) a hazai ortopédia megalapozója volt, e tudományág nemzetközileg elismert szaktekintélye. Ortopédiai magángyógyintézetet létesített, 1898 és 1919 között tanszékvezető tanár volt a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. Számú Sebészeti Klinikáján. Sokoldalú munkásságot fejtett ki, új elvekre helyezte a művégtagszerkesztést, s elsőként ő végzett epekőműtétet Magyarországon. A rákbetegségek rádiumos kezelése mellett hangsúlyozta a korai műtéti beavatkozás jelentőségét, a műtéti technikákat maga is fejlesztette, majd tanította utódainak. Kezdeményezésére jött létre 1902-ben az Országos Rákbizottság, amely – miután az országgyűlés elrendelte a kötelező rákbejelentést – a statisztikai hivatallal együttműködve elkészítette az első rákstatisztikát. A beérkezett számlálólapok szerint 1904-ben 3750 rákbeteg volt Magyarországon, azaz a 15 éven felüli lakosság körében egymillió emberre 288 rákbeteg esett, de a bizottság gyanúja szerint a tényleges szám ennél jóval magasabb lehetett.

(Forrás: MTI)