Körülbelül húszezer magyart érint az idegrendszer gyógyíthatatlan betegsége

Hazánkban mintegy 100-200 Parkinson-beteg jut 100 ezer lakosra.

Átlagosan a 65 év feletti lakosság 1 százaléka szenved a betegségben. Ez az érték nem nagyon változik, ugyanakkor a várható élettartam meghosszabbodásával egyre több beteg éli meg ezt az életkort, így – mivel magasabb lesz az 1 százalék – növekedni fog a Parkinson-kórosok száma is – magyarázta a szakember azzal a feltételezéssel kapcsolatban, mely szerint 2030-ra megduplázódhat a betegségben szenvedők száma.

Dr. Nagy Zoltán elmondta: a kór elsősorban a motoros működés zavaraival van összefüggésben. A betegség egyik első tünete a remegés, illetve a mozgás fokozatos elszegényedése. A mimika korlátozottabb lesz, a pillacsapás lelassul, a későbbiek során pedig nehezebbé válik a fölfelé tekintés is. Mindemellett gyakori jelenség, hogy a hang egyre tompábbá, suttogóbbá válik. A járásban elsőként féloldali tünetek jelentkeznek, majd apró léptűvé, végül csoszogóvá válik.

A kezek elkezdenek remegni, a későbbiek során 2-4 rándulás fordul elő másodpercenként, izgalmi állapotban pedig ez még fokozottabbá válik – emelte ki a neurológus. Fontos változások figyelhetők meg a kórban szenvedők kézírásával kapcsolatban is: a betű kisebbé, az írás töredezetté válik. A későbbi fázisban jelentkeznek az úgynevezett lefagyások, amikor a beteg pár másodpercen keresztül nem tud mozogni – tette hozzá.

A Parkinson-kórban olyan sejtek károsodnak, melyek dopamint termelnek, így a kezelés során szükség van azok pótlására. A legnagyobb probléma az, hogy míg a betegség egyre előrehaladottabb lesz, 8-10 év múlva már hiába pótolják a dopamint, nem marad sejt, ami reagálna rá. Ezt többnyire kiegészítő stratégiák alkalmazásával, táplálkozási, életviteli tanácsokkal próbálják megakadályozni.

Súlyosabb állapotban régen műtéti beavatkozást hajtottak végre, újabban pedig mélyagyi stimulációt végeznek, mely során bizonyos agyterületekre bevezetett elektródán keresztül magas frekvenciájú ingerlést alkalmaznak. Az agyi pacemakerrel egyes esetekben a reszketést, más területeken pedig a merevséget lehet befolyásolni. Ritkán előfordul, hogy gyomorszondán keresztül visznek be gyógyszert a szervezetbe, ami halványítja a tünetet – magyarázta a neurológus.

Normális esetben 400-500 ezer sejt van a szubsztancia nigra nevű területen – egyes számítások szerint, ha ezeknek a fele elpusztul, Parkinson-kór alakul ki. Jelenleg nem tudni, hogy mi indítja be a sejtpusztulást és miért pont az adott területen jelentkezik. A genetika szerepet játszik a kór kialakulásában, ám nagyon ritka a családi halmozódás.

Parkinson-szerű tüneteket alakíthat ki a kritikus területeken kialakuló érelmeszesedés is, ezt nevezzük Parkinson-szindrómának. A neurológus külön kategóriaként említette a Parkinson-plusz szindrómát is: ebben az esetben valamilyen egész más jellegű sejtpusztulással járó betegségnek a Parkinson-kórra jellemző tünetei is vannak. Ilyenkor a betegek kevésbé reagálnak a szokványos gyógyszeres kezelésre.

Mivel a kór kialakulásának okát, a sejtpusztulást előidéző faktort, faktorokat nem ismerjük, így a megelőzésre sincs kialakult stratégia, és amikor a beteg felfedezi magán a tüneteket, vagy a családnak, barátoknak feltűnnek a mozgászavar jelei és a beteg orvoshoz fordul, már beindult a sejtpusztulás. „Sokan úgy vélik, hogy minél előbb kezdik el kezelni a kórt, annál jobbak az esélyek, ám az igazság az, hogy a kezelés megkezdését követően, 10-15 év múlva, egyre inkább kialakul a gyógyszer-rezisztencia, vagyis az, hogy a szervezet nem reagál megfelelően” – hangsúlyozta dr. Nagy Zoltán.

„Az, hogy valaki lassabban, nehézkesebben mozog, gyakran türelmetlenséget idéz elő más emberek részéről. Növelni kell a társadalom empátiáját, és elő kell segíteni azt, hogy az emberek toleránsabbak legyenek” – emelte ki a szakember, hozzátéve: a társadalom pozitív diszkriminációjára, a segítőkészségre nemcsak a Parkinson-kórosok esetében, hanem minden betegséggel kapcsolatban szükség van.

Ma van a Parkinson-kór világnapja

A betegség világnapját 1997 óta világszerte James Parkinson angol orvos születésnapján tartják. A szakember 1917-ben elsőként írta le az akkor még „reszkető bénulás” néven ismert betegség tüneteit. A Parkinson-kór jelképe a piros tulipán.

Ismert személyek, akiknél Parkinson-kórt diagnosztizáltak:

II. János Pál pápa, Robin Williams színész, Muhammad Ali bokszoló, Adolf Hitler német diktátor, Billy Kennedy kosárlabdázó, Salvador Dalí festőművész, Mao Ce-tung kínai diktátor, Michael J. Fox színész