Kevesebb Amerikában a túlsúlyos ember

Javulni kezdtek a táplálkozási szokások az Egyesült Államokban.

Egy átlagos amerikai felnőtt napi kalóriabevitele, amely 2003 körül tetőzött, most először csökken huzamosabb ideje azóta, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt  szövetségi statisztikát kezdtek vezetni a problémakörről.

A tendencia ha különböző mértékben is, de minden társadalmi csoportban kimutatható. Egy átlagos amerikai gyerek napi kalóriafogyasztása legkevesebb 9 százalékkal csökkent. A legjelentősebb változást a nem csökkentett energiatartalmú italok fogyasztásában regisztrálták: ez a kilencvenes évek vége óta egynegyedével csökkent. Amíg az emberek 1998-ban éves szinten átlagosan 151 liter cukros üdítőt vásároltak, ez az adat 2014-re 114 literre esett vissza. Ez nagyjából megfelel a nyolcvanas évek szintjének, amikor az elhízási folyamat még nem szabadult el.

Az amerikaiak étkezési szokásai a hetvenes évek közepén kezdtek gyors ütemben változni, ami maga után vonta a kalóriafogyasztás csaknem egyenletes növekedését és az emberek egészségi állapotának ezzel együtt járó romlását. Ez a tendencia a jelek szerint végre megváltozhat. A lap szerint a fordulat azt jelzi, hogy az amerikaiakban egyre jobban tudatosul, hogy ártanak az egészségüknek azzal, ha túl sokat esznek-isznak. A tudatosság a kilencvenes évek végén kezdett megerősödni a tudományos kutatások gyors fejlődésének és az elmúlt évek közegészségügyi kampányainak hatására.

Különösen egy, a szövetségi járványügyi hatóság (CDC) által elkészíttetett és The Journal of the American Medical Association folyóiratban 1999-ben megjelent tanulmány volt kijózanító hatással. Ez kimutatta, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években a túlsúlyosak aránya mind az ötven államban megnőtt. Egy évvel később hasonló felmérés jelent meg a cukorbetegek számának növekedéséről. Ennek nyomán David Satcher, az Egyesült Államok tiszti főorvosa 2001-ben felhívást adott ki a túlsúlyosság és az elhízás elleni harcra, hasonlóan ahhoz, ahogyan a hivatali elődje 1984-ben a dohányzás elleni küzdelemre szólított fel. Satcher rámutatott, hogy a túlsúlyosság több krónikus betegség kialakulásának rizikófaktora, és hangsúlyozta, hogy a megelőzés érdekében prioritásként kell kezelni a gyerekek testtömegét.

A Gallup szerint 2003-ra az amerikaiak 60 százaléka akart lefogyni, szemben az 1990-es 52, és az ötvenes évekből származó 35 százalékos adattal. Az Obama-kormány fokozta a nyomást: az egészségügyi reform bevetése után az étteremláncoktól megkövetelték, hogy közöljék, fogásaik hány kalóriát tartalmaznak. A szövetségi kormány hatást gyakorolt annak érdekében, hogy az iskolai ebédek egészségesebbek legyenek, igaz ezen a téren súrlódások is keletkeztek. A változást sugalló, mostani bátorító adatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy vége lenne már az elhízási járványnak: az amerikai felnőttek több mint egyharmada most is túlsúlyosnak számít, ezért fokozottan ki van téve a cukorbetegség, az érrendszeri betegsége és a rák kockázatának. Az amerikai lakosság még mindig túl kevés zöldséget, gyümölcsöt és túl sok gyorsételt fogyaszt, még ha az utóbbi téren némi csökkenés is észlelhető.

A pozitív változások azonban a legkövérebb amerikaiakat a jelek szerint nem érintették: a túlsúlyosak testtömege és derékbősége az elmúlt években tovább gyarapodott. Kevin Hall, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) kutatója egy tanulmányában azt írta: ahhoz, hogy az amerikaiak 2020-ra az 1978-as tömegükre fogyjanak vissza, napi 220 kalóriával kellene visszafogniuk a fogyasztásukat. A lap szerint az utóbbi időben észlelt csökkenés ennek csak a töredéke.