Karl Lagerfeld német divattervező egy alkalommal a Vogue-nak úgy nyilatkozott, hogy „vannak ikonikus, klasszikus dolgok, melyek időtállóak, és mindig újragondolásra késztetnek, ilyen például a tweedzakó, a fekete ruha, a kéttónusú lábbeli, valamint a kamélia”.
A kérdés az, hogyan válhatott egy olyan egyszerű virág, mint a kamélia egy vezető világmárka meghatározó darabjává. A választ a Telegraph a következőképpen magyarázza: Coco Chanel akkor szeretett bele a kaméliába, miután ifj. Dumas A kaméliás hölgy című regényét elolvasta. A hősnő mindig egy kaméliát hordott magánál, ezzel mutatta meg a világnak szíve tisztaságát. Chanel azért epekedett a kaméliáért, mert mindig bátran viselhette magán éppúgy, mint a No.5-ös parfümjét, hiszen sohasem keveredett egymással két kedvencének illata.
Emellett a kamélia szimbolikája is ugyanennyire fontos volt. A buddhisták úgy tartották, hogy elűzi a gonosz szellemeket, valamint a keleti gondolkodók a hosszú élet és a tisztaság jelképévé avatták.
Chanel személyes kötődése a kaméliához nemcsak a divat, az ékszerek és a kiegészítők terén mutatkozott meg, hiszen rue Carboni lakásának csillárjait, valamint Colomanderjét – a kínai fából készült paravánját is – a kamélia díszítette – így vált a virág többé egy divatlogónál.
A húszas évektől kezdve Chanel tervein egyre erőteljesebben jelent meg a kamélia, hol a kis fekete ruha kísérője lett, hol a hímzett blúz kiegészítőjévé vált, hol egyszerűen csak megszépült tőle a gyöngyházas Chanel cipellő.
A kamélia a mai napig nem vesztett népszerűségéből a márkán belül, Maison Lemarié a Chanel divatcég számára gyönyörű kaméliákat készít a mai napig: minden szirmot szív alakúra vág, majd hullámosítja és összerakja az elemeket.
