Keményedik a katolikus házasságkötés feltételrendszere

A szinódus után egyértelműbb lesz néhány dolog az egyház tanításával kapcsolatban.

A katolikus egyház magyar nyelvű, hírügynökségi portálja a vasárnap lezárult, háromhetes püspöki családszinódust követően Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével jelentett meg interjút.

Veres értékelése szerint a családok világa tekintetében „elsősorban az életünk változott meg, de az nagyon, ( ) napjainkra új kihívások támadtak a házasság és a család vonatkozásában”.

– Megjelentek olyan mozgalmak, de nevezhetjük őket akár ideológiáknak is, amelyek nagyon tudatosan próbálják lerombolni a házasság és a család intézményét. Itt a genderideológiára gondolok, és mindazon törekvésekre, amelyek új törvények bevezetésével próbálják a házassággal azonos szintre emelni a különböző együttéléseket vagy éppen az azonos neműek kapcsolatát. Ez a 80-as években még nem volt ennyire érzékelhető, illetve nem emelkedett az ideológia szintjére.

Veres értékelése szerint a most zárult szinódus „a tavalyi rendkívüli szinódussal ellentétben – amely inkább a valóságos helyzet tárgyilagos leírására törekedett, ( ) – nemegyszer meglehetősen negatív hangulatúra sikeredett”, sokkal tudatosabban törekedett a házasság és a család értékeinek megmutatására, ebben az összefüggésben fogalmazta meg véleményét a jelen helyzetről.

Mint mondta, a szinódus azt javasolja a pápának, hogy a házaspárok és a családok ezentúl sokkal aktívabban vegyenek részt a plébánia életében.

– Sokak számára újszerűen fog hatni a szinódus részéről az a felhívás is, hogy lehetőleg a hívő közösség is vegyen részt a templomi esküvőn, és ünnepeljen együtt a házasságot kötő ifjú párral, osztozzon ennek az egyedüli és megismételhetetlen pillanatnak örömében, és már a házasság megkötésekor álljon az ifjú pár mellett – villant meg egyet a javaslatokból Veres. Ezt kifejtve elmondta, „már korábban is kifejeződött az igény arra, hogy a házasságkötésre való felkészítés ne pár hónappal, rosszabb esetben csak néhány héttel a szentség kiszolgáltatása előtt történjen. A kiscsoportos beszélgetések során többekben is megfogalmazódott, hogy nagy szükség lenne a felnőtt keresztséget előkészítő katekumenátus intézményéhez hasonló házassági felkészítésre. Több hónapos katekumenátusszerű foglalkozás készíthetné fel a jegyespárt, hogy megvilágosítsa a házasság szentségi mivoltát.”

A szinódusi atyák az egyház nyelvezetének megújítását is sürgethették.

– Azok a vallási kifejezések, amelyek korábban ismertek, egyértelműek és természetesek voltak, a mai ember számára már nem világosak. Fontos hogy az egyház tanítását úgy fogalmazzuk meg, hogy az érthető legyen. ( ) Meg kell értenünk, hogy nem lehet ma már a teológián megtanult kifejezésekkel és fogalmakkal beszélni. Friss, érthető és felfogható nyelvezetet kell használni, amikor a családról, a házasságról és a hitről tanítunk.

A szinódus megerősíti az egyháznak azt a korábbi többszöri buzdítását is, miszerint azon házaspárok, akiknek természetes módon nem lehet gyermekük, nagylelkűen tegyenek tanúságot az élet befogadásáról. Ez esetben nem a saját gyermeküket nevelik, hanem mások gyermekét fogadják örökbe. A szentatya családról szóló katekézissorozatában megfogalmazta, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy családban nőjön fel. „Örökbe fogadva őket biztosítsák számukra azt a közösséget, amely az egészséges személyiség kialakulásához feltétlenül szükséges”, mondja Veres András püspök.

Hogy az elvált és újraházasodott hívek szentségekhez járulásával kapcsolatban milyen megoldást javasolt a szinódus, a püspök azt mondta, ezt a kérdést is újra megvizsgálták.

– Látnunk kell, hogy nagyon egyértelmű a keresztény házasság felbonthatatlansága. Azon párok esetében, akik felbontották a házasságukat, és újabb polgári házasságra léptek, objektív akadálya van a szentáldozáshoz járulásuknak. Az egyház nem zárja ki őket tagjai sorából, ellenkezőleg, különös gondot fordít rájuk, ezután még jobban igyekszik őket megtartani a hívő közösség kötelékében, és még inkább segíteni akarja őket az üdvösség útján.

Az egyházi házasságok érvénytelenítésével kapcsolatban Veres elmondta, azokban az esetekben hoztak könnyítést az egyházi peres eljárásban, amikor egyértelművé válik, hogy az első házasság nem jött létre bizonyos fennálló akadályok miatt. Ezekben az esetekben a bírósági eljárásmód lényegesen leegyszerűsödik; a püspök eljárhat anélkül, hogy az ügynek végig kellene járnia az egyházi bíróság minden lépcsőjét.

Az azonos neműek kapcsolatáról szólva úgy fogalmazott: „az újsághírekből kiderült, sokan várták, hogy az egyház megváltoztatja a házasságról szóló tanítását, és az azonos neműek kapcsolatára is kiterjeszti a házasság fogalmát. Ez természetesen jogtalan elvárás volt. A szinódus pontosan azt erősítette meg, hogy az a szeretetkapcsolat, amely egy nőt és egy férfit összeköt a házasság szentségében, semmilyen más kapcsolattal nem helyettesíthető, de még csak hasonlatosság sincs köztük. Két azonos nemű pár kapcsolatát semmiképpen sem lehet a házassággal azonos szintre emelni”.