Lesz-e Frankenstein-hal a boltokban?

A génmódosított növények után most az állatok jönnek: rákot és allergiás reakciókat is okozhatnak.

A szakember hozzátette, sokan azt is kétkedve fogadják, hogy valóban csak Kanadára és Panamára korlátozódik majd a tenyésztés. Ha egyszer útjára indult a projekt, nagyon nehéz lesz nyomon követni egy mozgékony állatfaj sorsát. Elég csak a GM-növényekre gondolni, ott sem tudják megakadályozni az átvitt gén szökését vagy a keresztbeporzást, ami előreláthatatlan folyamatokat indíthat el. Az AquaBounty szakembereinek bevallása szerint is csak 95 százalékos biztonságú lesz a sterilizálás. Fidrich Róbert szerint ez azt jelenti, hogy már 60 kiszabaduló GM-lazac is előidézheti egy 60 ezres természetes lazacpopuláció 40 generáción belüli öszszeomlását.

Ráadásul különféle, a halak között terjedő betegségeket is terjeszthet. S ha már a fertőzésekről van szó: a GM-lazac tenyésztéséhez a szokásosnál sokkal nagyobb mennyiségben használnak antibiotikumokat, mert gyengébb az immunrendszere. Egyes szakértők szerint az alkalmazott antibiotikumok egy része az emberre is káros hatással lehet. A növekedési hormon pedig az IGF–1 (inzulinszerű növekedési faktor) termelődését segíti elő, ami az emberi szervezetbe kerülve rákot okozhat, de súlyos allergiás reakciók is kialakulhatnak.

A cég várhatóan a kétéves növekedési ciklus végén dobhatja piacra a szörnyeteget. Panamában évi 100 tonna lazacot tudnak majd felnevelni, ami elenyészően kevés az Egyesült Államok által importált 200 ezer tonna atlanti lazachoz képest. Legkorábban tehát 2017-ben jelenhetnek meg a boltokban a génmódosított halak. Feltéve, hogy nem bojkottálják a vásárlók és az üzletláncok.

Az utóbbi időben már a korábban meglehetősen tudatlan amerikai közvélemény is egyre elutasítóbb a GM-élelmiszerekkel szemben. A The New York Times felmérése szerint a válaszadók több mint 70 százaléka nem kér a Frankenstein-halból. A környezetvédők is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az üzletláncokra, hogy ne árulják majd a génmódosított lazacot. Állítólag közel 60 lánc mintegy 9 ezer üzlete kötelezte el magát a tiltás mellett.

Eközben azonban tovább nyomul a mind lazább szabályozásért harcoló géntechnológiai lobbi. A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) keretében folyó amerikai–uniós tárgyalásokon is a génmódosított termékek jelentik az egyik ütközőpontot.

A GM-élelmiszerek nagy részét az Egyesült Államok a lényegi azonosság elve alapján engedélyezi: ha beltartalmi összetételük, külső-belső jellemzőik, valamint felhasználhatóságuk mérhető módon nem tér el a természetes faj jellemzőitől, akkor azokat azonosnak kell tekinteni a nem génmódosítottal. Az unióban viszont az elővigyázatosság elvét alkalmazzák: minden terméket ártalmasnak tekintenek addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy nem veszélyezteti a fogyasztót vagy környezetét.

– Az amerikaiak azt szeretnék elérni a TTIP-tárgyalásokon, hogy amit náluk engedélyeznek, az automatikusan szabad utat kapjon Európában is – hangsúlyozza Fidrich Róbert. Ez esetben Európa arra kényszerülne, hogy beengedje, illetve felgyorsítsa a génmódosított élelmiszerek engedélyezését. Így Magyarország sem tilthatná be például a GM-lazac importját. Persze ettől még messze vagyunk, és hazánk is azon uniós országok közé tartozik, amelyek szigorú álláspontot képviselnek ez ügyben, sőt, nálunk a GMO-mentesség még az alaptörvénybe is bekerült.

Egyes szakértők azonban úgy látják, hogy hosszabb távon nincs menekvés a GM-termékek elől: a Föld Barátai nemzetközi aktivistacsoport becslése szerint legalább 35-féle genetikailag módosított hal, szárnyas, disznó és szarvasmarha előállításán kísérleteznek a laborokban, s csak idő kérdése, hogy ezek is megkapják a forgalmazási engedélyt – elsőként persze valószínűleg Amerikában.