Pár hete már ott szerepel a média címoldalain a zika, de a vezető pozíciót tegnap azzal nyerte el, hogy az Egészségügyi Világszervezet bejelentette: valószínűleg egész Amerikán át fog söpörni, miután immár az Újvilág 21 országában regisztrálták. Ezt az állítást arra alapozzák, hogy kívülről behozott kórokozóként természetes rezisztencia nem fejlődhetett ki ellene, ugyanakkor a terjesztőjeként azonosított, nappal aktív, fán lakó szúnyognem, az Aedes a kontinens országai közül Kanada és Chile kivételével mindenütt jelen van.
A zikavírust 1952-ben azonosították, miután pár évvel korábban egy ketrecbe zárt, a dzsungelbe kitett makákón végeztek sárgalázkutatásokat. A kísérletre Ugandában, az Entebbéhez közeli „túlnőtt, illetve elhanyagolt” névvel illetett (Zika) erdőben került sor, a kórokozó innen kapta a nevét. Pár évvel később – a források 1954-et és 1968-at is említenek – Nigériában már emberi szervezetben is azonosították. Arra is fény derült, hogy lázzal, ízületi és hátfájással, kötőhártya-gyulladással, kiütésekkel járó, de enyhe lefolyású betegséget, úgynevezett zikalázat okoz, ám csak a vírushordozók egyötödénél, a többiek tünetmentesek maradnak. Javasolt a betegek pihentetése, a szimptómáknak így kettő, de legfeljebb öt nap elteltével nyomuk vész. Oltás, ellenszer nincs a zika ellen. Tüneteit paracetamollal lehet kezelni, de aszpirint és más nem szteroidos gyulladáscsökkentőt csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a részben hasonló tüneteket produkáló dengue-lázat kizárták. A terjesztőjeként bizonyossággal csak az említett szúnyognem különböző fajait azonosították, ám egyetlen esetben – a Coloradói Egyetem afrikai kutatóútjáról hazatért, zikával fertőzött biológusáról van szó – azt állítják, hogy sor került a vírus emberek közötti, szexuális úton történő továbbítására is.
Az első zikajárványt 2007-ben regisztrálták Afrikán és Ázsián kívül, a csendes-óceáni Yap szigetén, Az első nagyobb kitörésre tavaly áprilisban került sor Brazíliában, ahonnan aztán tovaterjedt Amerika más országaiba is. Az igazi ijedség az idei év elején kezdődött, amikor kiderült, hogy október és január között 3500 mikrokefáliás, avagy kisfejűségi esetet regisztráltak az országban. Ez egy magzati fejlődési rendellenesség, amely elejét veszi a normál agyméret kialakulásának. A jelenleg meg nem erősített gyanú szerint azoknak az anyáknak, akik a terhesség első trimeszterében átestek a zikalázon, nagyobb valószínűséggel lesz mikrokefáliás a gyerekük. A gyanút jelenleg legkonkrétabban az a felfedezés támasztja alá, hogy a vírusra jellemző ribonukleinsavat, azaz örökítőanyagot azonosítottak már magzatvízben, és a múlt héten megtalálták annak a nőnek a méhlepényében is, akinek magzatánál kisfejűséget diagnosztizáltak, emiatt művi terhességmegszakítást kellett végezni. Ilyen körülmények között ésszerű elővigyázatosságból több hatóság is a teherbe esés kerülését javasolja.
A hétvégén a zikavírust három Dél-Amerikában járt britnél is kimutatták. A járvány féken tartásának egyetlen ismert eszközeként az Aedes nemzetségbe tartozó szúnyogok irtása, élőhelyüknek korlátozása látszik, erre tettek ígéretet az olimpiára készülő Brazíliában is.
