Kockázatnak teszi ki magát az, aki nem bizonyított hatású ezüstkolloid készítményeket választ engedélyezett gyógyszerek helyett – figyelmeztet az OGYÉI annak kapcsán, hogy egyre több netes áruház kínál ezüstkolloid-oldatot a lakosság számára.
Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a forgalmazók közül jó néhány cég egészségi állapotra vonatkozó, nem bizonyított jótékony hatást, illetve gyógyhatást tulajdonít termékeinek, a netáruházakban és néhány patikában megvásárolható ezüstkolloid készítmény ráadásul bizonytalan minőségű, nincs garantálva sem az összetételük, sem a tisztaságuk.
Mint írják, ezüstkolloid hatóanyagot tartalmazó készítményeket a felhasználás céljától függően elvileg gyógyszerként vagy – helyi alkalmazás esetén – kozmetikumként kellene engedélyeztetni, regisztrálni, ám ilyen irányú kérelem egyetlen gyártótól sem érkezett a hatósághoz. Élelmiszerként vagy étrend-kiegészítőként nem hozható forgalomba, így az intézet nem jegyzett be ilyen összetételű terméket.
Kiemelik, az ezüstkolloid alkalmazásának súlyos mellékhatásai lehetnek. Az emberi szervezetbe beépülve ezüstmérgezést, úgynevezett argyriát okoz, amely a bőr, a belső szervek, a köröm, a fogíny kékes-szürkés elszíneződésében mutatkozik meg. Ez nem kezelhető, állandósult állapot. Mindemellett neurológiai tünetek, epilepsziás rohamok, vesekárosodás, gyomorpanaszok, fáradtság, bőrirritáció jelenhet meg.
A Gazdasági Versenyhivatal legutóbb, 2015 decemberében egymillió forint bírságot szabott ki egy kolloidoldatokat forgalmazó cégre. A társhatóságok jogkörükben eljárva kivizsgálhatják és szankciókkal sújthatják azokat, akik az engedélyhez kötött készítmények forgalmazásának feltételeit figyelmen kívül hagyják – emlékeztetnek.
Az ezüstkolloid nem új találmány, sebészeti alkalmazását Carl Benno Credé (1847–1929) 1896 körül vezette be a terápiás gyakorlatba, a „hivatalos\" magyar orvostudomány gyakorlatilag azonnal átvette az eredményeket. A korabeli orvosok folyamatosan kutatták az ezüstsók antibakteriális hatását, ugyanakkor a lehetséges mellékhatásokat sem titkolták el. A sebkezelésen túl az ezüstkolloid intravénás alkalmazásával még a himlő és a pestis kezelését is megkísérelték. Az ezüstkolloid később fokozatosan kiszorult a gyógyászatból, helyét korszerűbb szerek vették át, de teljesen sosem tűnt el.
