Akkora lóval állunk szemben Szebényi Dániel és felesége, Nagyházi Júlia balatonfenyvesi birtokán, hogy annak emberben mért párja a Száll a kakukk fészkére indián főnöke, esetleg John Coffey, az ártatlanul elítélt rab lehetne a Halálsoron című filmből. Mielőtt a lovarda tulajdonosa átvinné a hatalmas csarnokba, hogy kicsit átmozgassa és ugrógyakorlatokat végezzen vele, alaposan leápolja, megszépítgeti.
– Már ilyenkor elkezdjük felvenni a kapcsolatot a lóval. Ezek az állatok a szokás rabjai, ennek megfelelően tanulnak: automatikussá válnak a jelek, amelyeket az ember ad a nyeregből, így tanulja meg a feladatokat, amelyekre később a versenyeken szüksége lesz. Hasonlóképpen történik mindez, akár egy gyerek esetében. A tanulás folyamata sok-sok éven át tarthat. Ez most itt középiskolás szinten van – mutat Rockstarra.
A hétéves ló speciális bánásmódot igényel shivering szindrómája miatt. A tudomány egyelőre nem találta meg a magyarázatot a jelenségre. Az ilyen állatok könnyebben válnak idegessé szűk helyen, néha kicsit türelmetlenebbek is.
– Úgy döntöttem, megadom neki az esélyt, mert képességeit tekintve kifogástalan állat, ezzel a problémával pedig több ló is versenyzett világklasszis szinten. A ló nagyon meghálálja a jó bánásmódot. A nyugalmat keresi, nem igényli, hogy tutujgassák. Ha igazságtalanságot érez, vagy olyan helyzetbe kényszerítik, ahol nem érzi jól magát, ideges lesz. Emiatt is – na meg azért, mert egy ló nyomhat akár hét mázsát is – a lovaglás veszélyes tevékenység. Ismerni kell az állatot, a reakcióit. A lovak nem annyira a helyhez kötődnek, hanem a jó bánásmódhoz, és akár tíz év múltán is megismerik az embert.
Szebényiék lovardája az egykori Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság területén épült meg, köszönhetően néhai igazgatójának, aki kiemelten fontosnak tartotta a lovassportot és a lótenyésztést. 1989-ben Balatonfenyves stadionjában rendezték meg a kettesfogathajtó-világbajnokságot, amelyet csapatban Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség jelenlegi elnöke nyert meg. A privatizációt követően a lovarda egy német, orvosi műszereket gyártó család tulajdonába került. Őket a lovak kevésbé, inkább a gazdasággal járó hatalmas földterületek érdekelték.