Fölösleges papírozással telik a gyerekorvosok munkaidejének nagy része

Megkeserítik az orvosok életét az igazolásokkal járó felesleges procedúrák. Érdemes lenne több jogot adni a szülőknek.

Az igazolatlan hiányzás a pénzügyi támogatások megvonását, a tanulói jogviszony megszűnését is eredményezheti. A szülők nagy része úgy tudja, három nap hiányzást igazolhat az iskolában, az összes többit az orvosnak kell hitelesítenie. Nem véletlen, hogy gyakran a családi kiruccanásokat, az időjárási, közlekedési viszonyok miatt késéseket is orvosi papírokkal igyekeznek alátámasztani. Pedig a jogszabály szerint „A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat.”

Azaz a köztudatban élő három nap városi legenda. Intézményfüggő, hogy hány nap távolmaradást igazolhat a szülő.

„A házirendbe a szülők is beleszólhatnak. Vannak iskolák és óvodák, ahol egyáltalán nem kérnek orvosi igazolást. Elfogadják, ha a szülő telefonál vagy beírja az ellenőrzőbe, hogy a gyermeke miért hiányzott. Szerintem mindenki számára ez volna a legelfogadhatóbb megoldás” – taglalja Korausz Etelka.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete már többször foglalkozott a témával. Honlapjukról kiderül: a gyermekorvosok számára különösen nagy terhet jelent, hogy az utóbbi években már nemcsak a gyermek megbetegedései kapcsán kérnek „közösségbe mehet” igazolást, hanem a testnevelésóra keretében zajló úszásoktatáshoz, napközis iskolai sportversenyekhez, tömegrendezvényekhez, a nyári munkavégzésre való alkalmassághoz is. Ami a „közösségbe mehet” tartalmú igazolást illeti, a jogszabályok nem egyértelműek, az erre vonatkozó rendelet nem határozza meg, hogy minden hétköznapi, magától gyógyuló betegségből való felépülésről is írásban kell tájékoztatni a gyermekintézményt, vagy csak azokról, amelyeknek átmeneti vagy tartós életmódbeli következményeik vannak.

Az egyesület szerint nem vitatható, hogy a közösségbe való első felvételkor tájékoztatni kell a közösség orvosát a gyermek lezajlott vagy krónikus betegségeiről. A továbbiakban pedig a súlyos akut megbetegedéseket, krónikus állapotok indulását követően is szükségesnek tartják a tájékoztatást,

ám a későbbi, esetleg orvost sem igénylő, illetve enyhe lefolyású betegségeknél az orvosi igazolás szükségtelen.

2012 óta már történt egy jogszabályváltozás. Korábban a táborozás előtt is orvosi papírral kellett igazolni, hogy a gyermek egészséges. Ma már elég, ha erről a szülő nyilatkozik. Az egyesület szerint ahogy a táborozási igazolások esetében, úgy az orvos által kiállított igazolások többsége helyett is elegendő lenne a szülői felelősségvállalás. Ha enyhe lefolyású betegségek esetében a szülőnek joga volna eldönteni, hogy a gyermeke beteg vagy egészséges, és amennyiben panasz- és tünetmentes, közösségbe vinni, iskolába küldeni, akkor felesleges utazástól, hosszas várakozástól, esetleges újabb fertőzésektől kímélné meg a családot.

Ennek érdekében azt javasolják, hogy – ez sok külföldi országban is bevett gyakorlat – a szülők számára álljon rendelkezésre egy általuk igazolható időkeret, amely akár tizenöt nap is lehetne oktatási évenként. Ezzel nagymértékben csökkenthetnék a felesleges orvos-beteg találkozások számát. Az egyesület szerint az iskolába járás fegyelmének biztosítása a szülő és az oktatásügy feladata. Ebbe az egészségügyet bevonni minden szempontból indokolatlan. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az Emberi Erőforrások Minisztériumának is elküldte a javaslatait.