Wekerle Balázsék rátaláltak a veresegyházi Gyermekliget Általános Iskolára, amelynek igazgatónője, Megyeri Zsuzsanna a tantervbe illeszthető alternatív testnevelési módszerként azonnal fantáziát látott a tájfutásban. Miután Balázsék január óta heti gyakorisággal, iskolai tanórákon oktatják a tájfutás elméletét, arra a bátor elhatározásra jutottak, hogy a „finnes” útra lépnek. Vagyis meghonosítják a tájfutást mint a testnevelés válfaját.
Nemrég meghirdették az 1. veresegyházi iskolai tájfutógálát. Az eseményre meghívták Magyarország finn nagykövetségét, amely a nagykövethelyettes asszonnyal és asszisztensével képviseltette magát. Az eseményre az iskola parkjában alakítottak ki tanpályákat.
A finn nagykövetség képviseletében érkező Mari Mäkinen gyerekkorában használt tájolójával a nyakában jelent meg, és amikor meglátta az iskola parkjában a főkaputól az épületig vezető úton letűzött finn zászlócskákat, majd meghallotta az egyik kedvenc gyermekkori dalát finnül, nyolcvan magyar gyerek előadásában, már érezte, hogy jó helyre érkezett.
A tájfutás hazája Skandinávia, itt rendezték meg az első versenyeket is. Az észak-európai országokban ma is az egyik legnépszerűbb a sportág. Magyarországon 1925-ben volt az első tájékozódási verseny – olvasható a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség honlapján –, amit Ripszám Henrik bólyi festőművész rendezett. Ő Skandinávián keresztül tért haza az orosz hadifogságból. A sportág a negyvenes évektől indult hódító útjára Magyarországon, a szövetség a természetbarátok kötelékéből kilépve 1970-ben vált önállóvá. Ami a nemzetközi megméretéseket illeti, három felnőtt-világbajnoki aranyéremmel büszkélkedhetünk: 1972-ben Monspart Sarolta, 1991-ben és 1995-ben Oláh Katalin szerezte meg a legfényesebb medált.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!