Nehéz idők járnak Nagy-Britanniára, hiszen idén már négy terrortámadás is történt – ha a minapi londoni, muszlimok elleni esetet is idevesszük –, emellett leégett a Grenfell Tower, több tucat áldozatot követelve, az előre hozott választás következtében a kormányzás instabil, és a brexittárgyalások is elkezdődtek. Ám akármennyire nehéz is ez az időszak, a hagyományokhoz ragaszkodó briteket nem tudják kizökkenteni a fenti események. Ugyanúgy kecskebőrből készült pergamenre írják fel a kormányalakításhoz szükséges királynői beszédet, ennek száradási ideje több nap. És ugyanígy megrendezik idén is a Royal Ascot nevű lóversenyt, amely inkább számít társadalmi eseménynek, az elit dzsemborijának, mint lovak szimpla versenyének.
Igaz, hogy az idei Royal Ascot – amely hivatalosan hétfőn kezdődött, de a főbb számokat szerda és szombat között rendezik – kicsit más lesz, mint a korábbi években. A szervezők megerősítették a rendőri jelenlétet, emellett figyelmeztették a vendégeket, hogy számítsanak várakozásra a bejáratoknál, mert mindenkit átvizsgálnak, és rendőrkutyákat is bevetnek az átvizsgálások során. Más lesz az idei Royal Ascot a korábbiakhoz képest abban is, hogy igyekeznek megszólítani a fiatalabb nemzedéket, ezért modernizálták, fesztiválosították: lesznek ételárusító bódék, dj-k, és populáris zenére bulizhatnak majd este a vendégek. Ezzel a csütörtökön kezdődő Glastonburyi Fesztivál versenytársaként léptek fel, amelyen szintén egyre nagyobb számban jelennek meg az elit képviselői. Mindezeket az eseményeket az úgynevezett Faluházban helyezik el, méghozzá a királynő képviselőjének az áldásával. Ez az első új épületegyüttes a parlamenttől ötven kilométerre fekvő Ascot versenypályán 1908 óta, a hagyomány szerint évszázadonként csak egy ilyen mértékű fejlesztés lehet a helyszínen.
A verseny ötlete Anna királynő nevéhez fűződik, ő vetette fel, hogy a windsori kastélytól nem messze alakítsanak ki nyitott lóversenypályát. 1711 augusztusában tartották itt az első Őfelsége Nagydíja versenyt, az Aranykupát (Gold Cup) – amelyből később kialakult a Royal Ascot – pedig 1807-ben rendezték meg először a helyszínen. Ekkor vezették be az esemény híres ruházati szabályozását, azaz dresszkódját, amely máig nem sokat változott. A Royal Enclosure nevű királyi páholyba az urak csak fekete vagy szürke zsakettben, cilinderrel a fejükön léphetnek be, a hölgyeknek kosztüm vagy koktélruha az előírás, díszes kalappal. Természetesen a páholyon kívül, a főtribünön is az elegancia dívik, csak öltönyös férfiakat és kosztümös vagy koktélruhás nőket látni a látogatók között, kiegészítő szabály, hogy a lóversenypályán tilos fedetlen vállal vagy rövidnadrágban megjelenni.
Ha már megjelenés: egy másik hagyomány is kötődik a versenyhez, méghozzá az, hogy 1953-as koronázása óta II. Erzsébet minden alkalommal részt vesz rajta, sőt huszonhárom alkalommal nyert már az ő lova a viadalon. Korábban a kormányalakítás elhúzódása miatt felvetődött, hogy az uralkodó nem lesz jelen a Royal Ascot egyik napján, ám végül úgy szervezték, hogy szerda délelőtt elmondta a kormányalakításhoz szükséges beszédét, majd kora délutánra kiért a versenypályára.
Az eseményen képviselteti magát a nemzetközi sztárvilág – tavaly Andy Vajna és Vajna Tímea is ott volt a Royal Ascoton –, valamint az európai uralkodóházak. Újabban a Perzsa-öböl menti ország, Katar uralkodóháza is. A katari uralkodócsalád kezében lévő cégek mára a legnagyobb londoni ingatlantulajdonossá léptek elő, és a Royal Ascot mögött is ők állnak. Így a lóversenyt – és költekezést – kedvelő katariakat is láthatnak a vendégek a királyi páholyban. Ez azért is érdekes, mert Donald Trump amerikai elnök üdvözölte, hogy Szaúd-Arábia és más muszlim országok bojkottot hirdettek a szerintük terroristákat is támogató Katar ellen. Eközben az amerikaiak „különleges barátjának”, Nagy-Britanniának az elitje katariakkal barátkozik.
Szokás a lóversenyeket derbi névvel illetni, de nem minden nagy lóverseny számít annak, hanem csak az adott ország egyetlen, legfontosabb eseménye. Így az ascoti derbi helytelen elnevezés. A briteknél a fő lóverseny az Epsom Derby. Az elnevezés eredete is érdekes: 1780-ban Lord Derby és Lord Bunbury fogadott, hogy melyikük lova gyorsabb. A győztes kupát kapott, a vesztesről pedig a 2400 méteres, hároméves kancákkal és angol telivér ménekkel futó lóversenyt nevezték el. Azaz ha Bunbury nyert volna, ma így az ő nevét használnánk az ország fő lóversenyére.
