Több ezer lakásrendelő működik „fű alatt”

Évi százmilliárd forintról nem adnak számlát a magán-egészségügyi szolgáltatók, ezzel a betegbiztonság is sérül.

– Vannak persze jó gyakorlatok, de az ellenkezője is igaz, legalább százmilliárdnyi forgalom lehet a szürke zónában – mondta. A magán és az állami egészségügy összehangolásával kapcsolatban megjegyezte: ez a kettő jól ki tudja egészíteni egymást, de ahhoz, hogy ez nálunk is gördülékenyebben működjön, szükség van a magánbiztosítók térhódítására.

Az egyesület egyébként az online pénztárgép bevezetése mellett azt is javasolja a kormánynak, hogy az ÁNTSZ-engedély megszerzéséhez a praxisoknak heti 20 óra rendelési időtartamig legalább egy részmunkaidős, heti 40 órás rendelési időtartamig pedig egy teljes munkaidős egészségügyi szakalkalmazottat legyen kötelező foglalkoztatniuk. Az érdekvédelmi ernyőszervezet a betegbiztonság javítása érdekében hamarosan saját védjegyet is létrehoz, amelyet a transzparensen és tisztességesen működő magánszolgáltatók kaphatnak meg és használhatnak. Leitner György szerint ez bárki számára megszerezhető, és várhatóan decembertől lehet majd igényelni.

Nikl Antal, egy magán-egészségügyi szolgáltató gazdasági igazgatója az ágazatban tapasztalható problémákkal kapcsolatban arról beszélt lapunknak: nehézség, hogy nincs egységes feltételrendszer, aminek egy hatósági ellenőrzés során meg kell felelni. Eddig a nagy magán-egészségügyi szolgáltatókat ugyanis a piacra lépés előtt sokkal komolyabban ellenőrizte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), mint az állami egészségügy szereplőit, de a lakásrendelők nem feltétlen kerültek a „radarra”. Egyszer persze ott is kell ellenőrzés, de ki tudja, utána mikor történik meg ez ismét. Arról nem is beszélve, hogy nem egységes a kritériumrendszer, van olyan település, ahol akadálymentesítés nélkül nem adnak engedélyt, míg máshol ennek hiánya sem okoz gondot.

A Szinapszis adatai alapján kiderült: 2014-ben országosan 45 százalék, a fővárosban pedig 49 százalék volt azoknak az aránya, akik magán-egészségügyi szolgáltatóhoz fordultak egészségügyi problémájukkal. 2016-ra ez az arány a fővárosban már 60 százalékra nőtt. A legtöbben szakorvosi ellátást vettek igénybe (49 százalék), ezt követi a magándiagnosztikai (34 százalék) és a magánklinikai sebészeti ellátás (9 százalék).

Mindeközben az Eurostat legfrissebb jelentése szerint a GDP-arányos állami egészségügyi kiadások terén Magyarország továbbra is az uniós lista végén kullog. Az uniós átlag 635 ezer forint/fő, itthon viszont csupán 180 ezer forint jut egy emberre. A szomszédos Ausztriában ez az összeg megközelíti az egymillió forintot fejenként.