Jóval rövidebb ideig él a magyar, és messze még a felzárkózás

Az országon belül is nagyok a különbségek: a soproni lányok 10 évvel előzik meg a Borsod megyei fiúkat.

Fontos szerepe van az iskolai végzettségnek is: a képzettebbek egészségtudatosabb életet élnek, és inkább részt vesznek a prevencióban. Vagyis az életkori kilátások egyenlőtlenségének növekedése összefüggésbe hozható azzal, hogy az iskolai végzettséggel kapcsolatos területi szakadék is nő. Az egyenlőtlenségi dimenziók pedig egymással is összefüggésben állnak, hiszen például ott magasabb az egy főre eső GDP, ahol több diplomás él.

A fiú- és a lánygyermekek közti különbséggel kapcsolatban elmondta, hogy bár ez egy univerzális jelenség, melynek hátterében elsősorban biológiai okok húzódnak, Magyarországon kicsit nagyobb a szakadék, ennek pedig már szociológiai okai vannak. „A szocialista nagyipar összeomlása jellemzően munkás férfiakat érintett, ők váltak tömegesen munkanélkülivé, és ők lettek később különféle szenvedélybetegségek rabjai” – magyarázta. Napjainkban viszont már egyre kisebb ez a különbség, ami azért van, mert most érnek azok a nők, akik már tömegesen dohányoztak, abba a korba, amikor leginkább kialakulnak az ezzel összefüggő betegségek. „Sajnos a nők kezdenek rossz értelemben felzárkózni a daganatos megbetegedések és a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében a férfiakhoz” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokra lenne szükség, közölte: a betöltetlen háziorvosi praxisokkal kapcsolatban csak kisebb intzézkedéscsomagokról tudni, a problémát viszont úgy lehet megoldani, ha pozitív diszkriminációban részesülnek a vidéki, különösen a nagyobb településektől távolabb eső, rossz népegészségügyi jellemzőkkel bíró körzetek. Tehát a háziorvosi és védőnői lefedettségre egy, az eddigieknél sokkal komolyabb programra lenne szükség, valamint az alapellátás központi részévé kellene tenni a szűréseket.

Ha a várható élettartammal kapcsolatos különbségeket genetikai tényezők, biológiai okok magyaráznák, nem lennének ekkora európai és országon belüli eltérések – ezt már Bálint Lajos, a KSH Népességtudományi Intézet tudományos munkatársa mondta el lapunknak. Szerinte alapvetően gazdasági, társadalmi természetű okok állnak a jelenség hátterében, a különböző erőforrás-dimenziók egyenlőtlenségei tükröződnek vissza az életesélyek területi, országok, megyék közötti különbségeiben. A biológia szerepe a férfiak és a nők közti különbségeket tekintve nem elhanyagolható, de az életmódfaktor meghatározóbb, például a férfiak körében magasabb a dohányzás és az alkoholfogyasztás előfordulásának az aránya.

A demográfus ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy mind országon belül, mind pedig Európában eltér az iskolázottság szintje és a társadalmi szerkezet az egyes területi egységekben. Azonban elmondható, hogy minél magasabb az iskolázottság, annál alacsonyabb a mortalitás, vagyis annál magasabb a várható élettartam. Ennek több oka is van, egészségtudatosabb életmódot jelenthet, de növelheti a kontrollképességet, az előnyös társas kapcsolatok számát, a problémákkal történő megbirkózás eszközrendszerét, amelyek mindegyike a kedvezőbb továbbélést segíti elő.

Arra a felvetésre, hogy mekkora szerepet játszik a környezet, Bálint Lajos elmondta: bár azokban az országokban, ahol magasabb szinten van a környezetvédelem, valóban biztonságosabbak a munkakörülmények és a lakókörnyezet, alapvetően nem ez a különbség okozza a kelet-európai régió lemaradását: inkább az életmódfaktor, az erőforrások közti eltérés és a humán tőke különbsége áll a háttérben.

Bálint Lajos úgy vélekedett: a legfontosabb az abszolút szegénység leküzdése, és ezzel párhuzamosan a népesség iskolázottságának az előmozdítása lenne (ebből a szempontból ugyanis Magyarország óriási lemaradásban van a Nyugat-Európai országokhoz képest).