Természet és ember találkozásának hazánkban az egyik kiemelt őszi eseménye a vadludak tömeges vonulása. Szerencsére még most akadnak olyan helyszínek, ahol megpihenhetnek a madarak az akár 5-6 ezer kilométeres útjuk után. A tatai Öreg-tó ezek közül egyedülálló, mert szinte körbeveszi a város, s ezzel könnyen hozzáférhető számunkra. Épp ezért 2001 óta a hétvégén rendezett immár a XVII. Vadlúd Sokadalom volt, mely mint mindig, most is a libák számával versengő ember sokadalmat vonzott.
Ahogy a megnyitón Bencsik János országgyűlési képviselő elmondta, a megye helyi értékei közül az egyik legfontosabb a tatai Vadlúd Sokadalom, mely „önmagában kapcsolja össze a természeti értékeket az épített örökséggel és azzal a kulturális és szellemi örökséggel, amely a tatai polgárok osztályrészéül jutott”. A tavon folytatott halgazdálkodás konfliktust hozott a felszínre, a gazdasági társaság és a civil egyesületek azonban megtalálták a kompromisszumot, mely szerint olyan mértékben engedik le a tó vizét, hogy már lehetséges legyen a lehalászás, ám az még így is kedvező szálláshely maradt a vadludaknak.
Michl József, Tata város polgármestere arra emlékeztetett, hogy „a vadludak életét a magunk példájává is téve, egymást újra és újra megerősíthetjük abban, hogy minden nagyon fontos ebben a világban, de a legeslegfontosabb, hogy a teremtett gyönyörűségtől el ne tévedjünk, mindig legyen olyan biztos pont az életünkben, ahová vissza tudunk kapaszkodni, ez a tatai Vadlúd Sokadalom is ebbe a sorba illeszkedik”.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Komárom-Esztergom Megyei Csoport, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület szervezésében létrejött programsorozat többek között előadásokkal, állatbemutatókkal, madárgyűrűzéssel, vásárokkal, gyerekprogramokkal töltötte ki a szombati napot, melyet a Skandinávia és Szibéria északi térségeiből az Öreg-tóhoz érkezett jelenleg mintegy 28 000 egyedből álló libasereg reggeli kirepülése és esti behúzása keretezett. A csúcsidőszakban november végén, december elején a tavon éjszakázó vadlibák száma akár a 40 000-et is elérheti. Aki a lúdbőröztető látványról lemaradt, egy technikai újdonság segítségével, a webkamerán keresztül, február végéig figyelemmel kísérni a madarak életét.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője kiemelte az előadásában, hogy ez a rendezvény a példája a vízi madarakkal tanúsított helyes viselkedésnek, miszerint távolról figyeljük meg őket, és nem megyünk be hozzájuk, hogy téves és káros állatszeretetből kenyérrel etessük őket. Amíg az énekesmadarak etetése inkább rólunk szól, hogy közelebb hozzuk városi életünkhöz a természetet, a vadon élő állatoknak nincs szükségük efféle gondoskodásra. Fontos, hogy amíg ez utóbbiaknak nem árt a maggal etetésünk, a vízi madarak esetében még az egészséges táplálékkal etetés is kikapcsolja a természetes életrendjüket, az egyoldalú kenyérdiéta pedig betegségekhez vezet. Az etetéssel váltjuk ki még a madarak egymás közti agresszióját is, valamint a közvetlen érintkezés a madárinfluenzára gondolva számunkra is veszélyes lehet. Nem tudják, hogy árt nekik a kenyér, ezért eszik meg. Ne vonjunk párhuzamot az emberi viselkedés, a szociális hálónk és a madarak között. Vagyis ha jót akarunk, ne etessük a vízi madarakat!
Az érdeklődőkön túl a madarász is ember, számukra további motiváció gyanánt madármegfigyelő versenyt rendeztek, ahol a nyolc induló csapatot a gyűjtött pontok összege alapján rangsorolták. Összesen 103 fajt észleltek, melyek közt olyan érdekességek tűntek fel, mint a kis lilik, örvös lúd, vörösnyakú lúd, örvös bukó, batla, ezüstsirály és a vándorsólyom. A versenyzők 300 ezer forint értékben tárgyjutalomban is részesülhettek. Ami pedig kizárólag a vonuló vízimadarakat illeti, az országban 16 helyszínen számolták össze őket, s még ugyan háromtól nem érkeztek adatok, de már ekkor is 365 ezer példányig jutottak. Az Öreg-tavon pihenő madarak többsége nagy lilik, de érkeznek ritka vagy akár globálisan veszélyeztetett fajok, mint az örvös lúd, apácalúd, kis lilik és vörösnyakú lúd.
