Az asztalra azonban nemcsak dekoráció, hanem ételek is kerülnek, amelyek között napjainkban egyaránt megtalálhatók régi, hagyományosnak tekintett és egészen modern fogások. – Makacsul tartják magukat azok a karácsonyi ételek, amelyek már dédszüleink idején is ott voltak az ünnepi asztalon: a töltött káposzta vagy a diós-mákos kalács, a bejgli – mondta a néprajzkutató, és kiemelte azt is, hogy a karácsony előtti böjti időszak étele sok családban manapság is készített mákos guba, illetve a cibereleves volt. Böjtös ételnek számított a hal is; azonban a szentesti vacsorák népszerű fogása, mint a halászlé és a rántott hal, nem népi étel volt, hanem a városi-polgári kultúrából származik – mára vált tradicionális karácsonyi étellé.
Az ünnepi étkezés azonban legalább két új vonással bővült a néprajzkutató szerint. Egyrészt a gasztronómiával foglalkozó nyomtatott és online magazinok elkezdték a saját maguk által ajánlott karácsonyi menüket kínálni, „ha már unod a szokásosat” és hasonló felkiáltással. Ekképpen teljesen új fogásokat javasolnak a karácsonyi asztalra, mindamellett, hogy megújítják a tradicionális recepteket. Másrészt abszolút új jelenség, hogy megjelentek az egészségesnek tartott ételek és a reformkonyhák receptjei is – pedig régen a karácsonyi étkezésre éppen a bőség és a sokszínűség, egyszóval a klasszikusan nehéznek minősített ételek voltak jellemzők. (Néhány éve az egyik kereskedelmi csatorna műsorában azt mutatták be, hogy lehet karácsonyra „egészséges”, azaz nem zsíros és kalóriában szegény töltött káposztát készíteni )
