Az európai családok több pénzt költenek alkoholra, mint oktatással kapcsolatos kiadásokra –ez a tanulsága az Eurostat egyik nemrég publikált, 2016-os adatokra épülő felmérésének. Eszerint az uniós polgárok fejenként több mint 250 eurót, majdnem 80 ezer forintot költenek italra évente. (A csecsemőket is beleértve.) Az unió GDP-jének csaknem egy százalékát isszuk el. Soknak tűnik? Pedig a valós szám ennél nagyobb lehet, mivel ez a kutatás csak a boltban és kocsmákban vásárolt szeszeket veszi figyelembe, az éttermekben, hotelekben elfogyasztottakat nem.
A felmérés készítői egyébként arra voltak kíváncsiak, hogy a háztartások kiadásaik hány százalékát költik alkoholra. Mint az a mellékelt térképen is látható, a vagyonelivási EB-n jelenleg balti uralom mutatkozik. Magyarország csak a hatodik helyre fér oda Finnországgal holtversenyben. Persze ez a holtverseny csalóka, hiszen az egy főre jutó éves teljes fogyasztás Finnországban több mint háromszorosa a magyarnak. Vagyis a két ország alkoholfogyasztása akkor egyezik meg, ha a skandináv államban háromszor annyit kell fizetni az alkoholért, mint nálunk. És az arány valóban ehhez közelít, az Eurostat adatai ugyanis azt mutatják, hogy amennyiben az EU-s átlagárat száznak tekintjük, akkor az ehhez mért arány Finnországban 176, nálunk pedig 76.
Hogy a 2,9 százalék sok vagy kevés, arról lehet vitatkozni. Mindenesetre azt érdemes leszögezni, hogy ez biztosan nem a valós alkoholfogyasztást takarja, hiszen nagyon sokan isznak háznál készült borokat, pálinkákat. Ezek szintén nem szerepelnek a kimutatásokban.
Annyi tanulságot mindenesetre levonnak az Eurostat munkatársai, hogy az alkoholos italok aránya a teljes fogyasztáson belül a legtöbb országban még évtizedes távlatban sem nagyon változik. A legnagyobb növekedést a régiónkban Csehország mutatta fel 10 éves távon, ott 3,2 százalékról 3,6 százalékra nőtt az alkoholos italok aránya a fogyasztáson belül. A legnagyobb csökkenést pedig Litvánia mondhatja a magáénak, ott 10 év alatt 5,2-ről 4,2-re csökkent az arány.
