A civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza – hívják fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem honlapján. A kényelmesebb életmód is hozzájárul népbetegségek kialakulásához, amelyek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, vagyis a stroke okozza a legtöbb halálesetet, és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját. Számos, életmóddal összefüggő rizikófaktor növeli a stroke kialakulásának veszélyét, például az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás.
Gunda Bence Barna, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika adjunktusa hangsúlyozta, a klasszikus kardiovaszkuláris megbetegedések is emelik a kockázatot, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az idősödő társadalomban egyre elterjedtebb szívritmuszavar, amelynél például ötször nagyobb az esélye a stroke-nak. Hozzátette, a későn észlelt stroke-on, vagyis akut agyi érkatasztrófán átesett betegek gyakran nem tudnak később aktív életet élni vagy újra munkába állni, sőt sok esetben tartós ápolásra szorulnak.
Vészjelző tünetek
A stroke leggyakoribb tünete a féloldali, hirtelen jelentkező bénulás, végtaggyengeség. Például valaki nem tudja megemelni az egyik karját vagy nem tud ráállni az egyik lábára. A száj egyik szélének félrehúzódása, lefittyedése, a beszédzavar, az elkentnek hangzó beszéd, a látás féloldali elvesztése, a féloldali zsibbadás vagy érzéketlenné válás is fontos tünet. Ezeken kívül vannak más, nehezebben észrevehető tünetek is, ilyen a szédülés, a koordinációs zavar, az egyensúlyzavar és a kettőslátás is. Ilyenkor néha a beteg sem tudja pontosan elmondani, mit érez.
– Az ilyen jellegű tünetek esetén mindig érdemes a legrosszabbat feltételezni és egyből mentőt hívni. Még mindig jobb ezt feleslegesen megtenni, mint utólag megállapítani egy stroke-ot, mert az sokszor már nem vagy hosszas rehabilitációt követően és csak részlegesen kezelhető – hívta fel a figyelmet Gunda Bence Barna.
A legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek úgynevezett betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket, akár például a féloldali bénulást. Előfordul, hogy a beteg meg sem tudja mozdítani a bal lábát vagy kezét, de ez nem tudatosul benne, ha a panaszokról kérdezik, legfeljebb annyit mond, hogy fáj a feje – mondta a szakember, hozzátéve, hogy ezek a ritkább esetek.
Esély a gyógyulásra
A stroke teljes gyógyítására csak egy nagyon szűk, néhány órás időszakban van lehetőség. Sajnos a legtöbb esetben nem ismerik fel időben az emberek, ugyanis a betegség kialakulása az esetek nyolcvan százalékában – amikor érelzáródás történik – nem jár fájdalommal, a tüneteket, például a zsibbadást sokan azzal magyarázzák, hogy elaludták az érintett testrészüket. A stroke-betegségek ötöde egyébként úgynevezett ébredési stroke, azaz a reggeli felkeléskor észlelik a tüneteket, ami azért nehéz helyzet, mert nem tudni, hogy az éjszaka során mikor alakult ki az agyi vérellátás zavara.
A kezelés lehetőségei
Az érelzáródáskor a keringés helyreállítása a kezelés lényege, amelyre kevés idő áll rendelkezésre. Elsődleges az intravénásan, infúzió formájában adott vérrögoldó kezelés, de ha egy nagyobb ér záródik el, akkor ezenfelül katéteres eljárással is igyekeznek eltávolítani a vérrögöt – mondta Gunda Bence Barna. A vérrögoldó kezelésnek négy és fél óra, a katéteres vérrög- eltávolításnak pedig hat óra az úgynevezett időablaka, amelyen belül alkalmazható az eljárás. A stroke-kezelést akár 24 óráig is kiterjeszthető idejűvé és jobban személyre szabottá teszik az olyan korszerű képalkotó technológiák, mint például az MR, amely segítségével több információ alapján tudnak dönteni az orvosok a megfelelő terápia kiválasztásáról.
Interaktív egészségnap
A 250 éves jubileumát ünneplő Semmelweis Egyetem interaktív, lakossági, népegészségügyi programjának júliusi állomását Gyógyítás tetőtől talpig címmel július 22-én, 16 és 20 óra között rendezik meg online formában. A programok ezúttal is ingyenesek, de regisztrációkötelesek. Gunda Bence Barna, a neurológiai klinika adjunktusa Stroke – gyilkos betegség fájdalom nélkül címmel tart előadást az eseményen. Az előadás végén az érdeklődők feltehetik saját kérdéseiket is. Az ingyenes online rendezvényre az egyetem honlapján lehet jelentkezni.
Szoftver a gyors döntésért
Mint korábban lapunk is beszámolt róla, mérhetően gyorsult az agyi érkatasztrófán átesett betegek ellátása egy mesterséges intelligenciára épülő szoftvernek köszönhetően, amelyet fél évig használtak ingyenesen a neurológiai klinikán. Az intézmény a későbbiekben szeretne pályázni a szoftver használatára. Gunda Bence Barna hangsúlyozta, a stroke-nál nagyon gyorsan kell komplex és nehéz döntéseket hozni, több szakma és ellátóhely közreműködésével.
– A beteg kórházba érkezésétől számított 30-60 perc alatt meg kell születnie a megfelelő terápiás döntésnek – tette hozzá. Ebben a helyzetben, ahol sürgősségi orvosnak, neurológusnak, radiológusnak, intervenciós szakembernek, illetve idegsebésznek kell együttműködve döntést hoznia, sokat jelent, ha van egy mesterségesintelligencia-alapú rendszer, amely nem mond diagnózist, de segítségével gyorsabb és magabiztosabb döntést lehet hozni.
