A kinolin gyűrűs szerves vegyület, a szerkezetben levő nitrogén alapján azo-naftalinnak is nevezik – árulta el Kutasi Csaba, aki hozzátette, hogy az állatkísérletek szerint a kinolin magas koncentrációjú orális bevitelénél az emésztőrendszerben vérzés és ödéma alakult ki, végül pusztuláshoz vezetett. A szakértő elmondta, hogy nagyobb dózisban rákkeltő hatás is kimutatható volt: az egereknél bőrön keresztül is okozott ilyen jellegű elváltozást. Azonban nem közvetlenül a kinolin, hanem metabolitjai (köztes anyagcsere termékek) okozhatnak rákos megbetegedést – tette hozzá Kutasi.
Az aromás aminokkal kapcsolatban a szakértő megjegyezte: számos ázsiai színezékgyártó sajnos jelenleg is előállítja és forgalmazza az unióban egészségkárosítás miatt szigorúan korlátozott, illetve tiltott azo-színezékeket. Kutasi Csaba kiemelte, hogy 2005. január 1-jétől az újrahasznosított textíliákban is csak a jogszabályban kötött feltételekkel lehetnek jelen az azo-színezékek. Egyébként a szabályozás intézkedik arról is, hogy ilyen tartalmú színezékek eleve nem hozhatók forgalomba, ha koncentrációjuk 0,1 százaléknál nagyobb – hangsúlyozta az MNO-nak a szakértő.
A benzotiazolok jelenléte Kutasi Csaba szerint kénes színezékre utalhat, esetleg lehet növényvédő szer is. A szakértő elmondta azt is, hogy a biopamut olyan gyapotból származik, amelyet a termesztéskor nem kezeltek gyomirtóval, gombaölővel, egyéb növényvédő szerrel. Az ebből készített kelmék kikészítőanyagai okozhatnak káros anyag előfordulást.
A svéd vizsgálat utolsó fázisát a ruhák mosása és tisztítása utáni vegyi anyag mennyiségének a mérése alkotta. A kutatás megállapította, hogy néhány vegyi anyag a mosás következtében eltűnt, ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a kémiai anyagok vízbe kerülnek. Más anyagok nagy mennyiségben maradtak a ruhákban, ami arra enged következtetni, hogy ezek a kémiai vegyületek a bőrrel még hosszú ideig érintkezésbe kerülnek a ruha viselése során.
