Amit még nem tudott a szívéről

Hol van valójában a szívünk, és melyik az a nap a hétből, amikor a legnagyobb az esélyünk begyűjteni egy szívinfarktust?

Ki szereti a hétfőt? Az internet tele van vicces képekkel, írtak már búskomor bluest a hét első napjáról, blues, és számtalan módon „rúgott már bele” ebbe a napba az egyetemes közkultúra, de igazán a szívbetegek azok, akiknek van okuk a hétfő utálatára. Egészségügyi kutatások kimutatták, hogy gyakoribb a szívinfarktus előfordulása hétfőn, mint a hét bármely más napján.

Egy az European Journal of Epidemiology által összeállított 2005-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy a szívroham előfordulása a férfiak esetében 20 százalékkal, míg a nőknél 15 százalékkal magasabb a hét első napján.

Szakértők szerint a hétfői szívrohamra való hajlandóságot a hétvégi nyugalomból a munkahét kezdetébe való fordulás is közrejátszhat, mások viszont az átdorbézolt szombat esték negatív eredményével magyarázzák a gyakori hétfői szívrohamot. A többi, szívroham tekintetében „népszerű” nap a karácsony, karácsony másnapja és újév napja.

Ez furcsának tűnhet, de a vizsgálatok azt mutatták, hogy a férfiaknál a fej teljes hosszában bekövetkező hajhullás a szívbetegségek mintegy 23 százalékkal magasabb kockázatát jelenti. A fej tetején megmutatkozó teljes hajhullás esetén a szám elérheti akár 36 százalékot is. Annak a férfinak az esetében, aki magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel is él, a kockázat még magasabb.

A tudósok nem tudják biztosan, hogy mi okozza ezt a kapcsolatot, de lehet, hogy van valami köze a tesztoszteronhoz. A férfi hormon túl magas szintje zavarja szőrnövekedést a fejen, és megkeményíti az artériákat is. De a hajhullás és szívbetegségek közötti kapcsolat lehet genetikai is.

Három különböző típusú eret különböztetünk meg: az artériák szállítják a vért a szívbe és a szervekbe, a vénák szállítják vért a szervekből, a végtagokból vissza a szívbe, a hajszálerek feladata pedig az, hogy összekösse a kettőt. Mindent összevetve, az artériák, vénák és hajszálerek rendszere a testben elég hosszú ahhoz, hogy a Földet több mint kétszer körülérje.

Egy női szív körülbelül hat ütéssel ver többet percenként, mint egy férfi szív, ami magyarázható a szív nagyságának nemek közötti különbségével. A férfi szív mintegy 25 százalékkal nagyobb, így több vért tud pumpálni a szervezetbe egy dobbanás alatt. A gyorsabb szívverés viszont még nem jelenti azt, hogy fizikai állóképesség is ilyen arányban nő.

A tüsszentés közben megnövekszik a nyomás a mellkasban, és ez befolyásolhatja a vér áramlását a szívben. Egy pillanatra megváltoztathatja a vérkeringés ritmusát, de a közhiedelemmel ellentétben, a szív nem hagy ki egy ütemet, amikor tüsszentünk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezután el kell hagynunk az „egészségedre” formulát. A tüsszentés okozta enyhe „szívelégtelenség” oka az, hogy a túlnyomás pillanatában nem lehet  a vért olyan ütemben pumpálni, ahogyan arra a szervezetnek szüksége lenne.