Mikor hatásos a gyógyvíz?

Téved, ha azt hiszi, egy-két mártózás elég a gyógyuláshoz.

Január elején nemcsak a sportolási kedv szökik szárba, de a gyógyfürdők látogatottsága is megugrik. A Kárpát-medencét balneológiai körökben csak „nagy lavórként” szokás emlegetni, de hiába az 1300 gyógyhatású termálforrás, egy hosszú hétvégés áztatás csak a közérzetünkre lesz jobb hatással, a gyógyhatáshoz jóval többre van szükség. Melyik gyógyvizünk mire hat, és mi különbözteti meg a gyógyvizet a termálforrástól? Az MNO a Magyar Balneológiai Egyesület alelnökét, prof. dr. Bender Tamás egyetemi tanárt kérdezte.

– Hogy áll hazánk a termál- és gyógyvizek tekintetében?
– Hazánk egyedülálló a termál- és gyógyvizek orvosi felhasználását illetően. Bár vannak országok, ahol jóval több forrás tör fel, de sokkal kevesebb használható fel gyógyászati célokra. Ebben a tekintetben Magyarország világszinten is éllovasnak számít 1300 ásványvízforrásával, amiből 250-260 minősül gyógyhatásúnak.

– Mi alapján minősül valami valami termál- vagy gyógyvíznek?
– Ha ma valahol az országban feltör a víz, és az 30 Celsius-foknál melegebb, az termálvíznek minősül. Ásványvíznek akkor nevezhető, ha valamelyik ásványi anyag tartalma 1000 mg felett van benne, gyógyvíz akkor lesz, ha  orvosi tanulmányok alapján, vizsgálatokat követően kapja meg a minősítést a tisztiorvosi szolgálattól.

– Honnan tudható az, hogy melyik gyógyforrás milyen bajra jó?
– Konkrétan nem lehet kijelenteni azt, hogy az egyik víz gyógyítja ezt a bajt, a másik fürdőhely az ország másik végében pedig a másikat. Az viszont ismert, hogy melyik összetevő melyik testtájon fejti ki hatását, igaz ez minden embernél eltérő lehet. Tapasztalatok alapján a bőrbetegek a kénben dús gyógyvizeket keressék, a nőgyógyászati betegségekre a sóban gazdag gyógyvizek jelenthetnek megoldást, a szív- és érrendszeri rehabilitációban a szénsavdús gyógyvizek hatnak kedvezően.
Hangsúlyozni kell, hogy a hosszú hétvégés gyógyfürdőzéstől ne várjunk gyógyulást. Fontos megjegyezni, hogy hazánkban a gyógyvizes wellness-szállodákban is használhatnak termálvizet, de egy néhány alkalmas fürdőzés inkább kikapcsolódás, és semmiképpen sem nevezhető gyógyító hatásúnak. Balneoterápiáról akkor beszélünk, ha alkalmanként 20-40 perces gyógyfürdőzést sorozatban 15 alkalommal ismétlünk meg, megszakítás nélkül. Fontos, hogy mielőtt belevágnánk egy terápiába, előtte szükséges az orvosi – reumatológus – felülvizsgálat.

– Mikor nem szabad gyógyvizet használni?
– Általában  teli hassal sem szabad vízbe mennünk. Nyílt vagy gyógyulófélben lévő de gyulladt, érzékeny sebbel, lázasan, előrehaladott terhességben semmiképpen sem javasolt a meleg gyógy- és termálvizek használata.

Összességében elmondható, hogy kellő körültekintéssel és orvosi egyeztetéssel roppant hasznos dolog tud lenni a gyógyvízkúra.