Az ember társa is lehet a különleges ragadozó

A legek madara az Európában és Ázsiában honos szirti sas: a legnagyobb és a legerősebb a sasok között, a mesék hőse, az erő és a hatalom jelképe, Belső-Ázsia lovas népeinek egykori legendás solymászó madara.

Nagyhegyes, 2017. oktber 11. A Dante nev szirti sas (Aquila chrysaetos), Tth Levente solymsz madara Nagyhegyes kzelben 2017. oktber 11-n. A szirti sas haznkban fokozottan vdett, eszmei, termszetvdelmi rtke tszzezer forint. MTI Fot: Czegldi Zsolt Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Hazánkban is költ az óriási ragadozó madár (a Zempléni-hegységben), noha fész­ke­lőállománya legfeljebb 4-5 párra tehető. Testhossza a 90 centit, súlya a 7 kilót, szárnyfesztávolsága pedig a 220 centit is elérheti.

Hatalmas (gyakran három méter magas és másfél méter széles) fészkét sziklák tetejére vagy nagy fákra rakja, amit a pár közösen épít. Ebbe pottyan tavasszal a két nagy pettyezett tojás, amelyen jó negyven napig kotlik az anyamadár. A fiókák ádáz harcot folytatnak egymással, és jellemzően csak az egyikük marad meg, mire elérik a röpképes kort.

Óriási ragadozó a szirti sas, egy rókával is elbír
Fotó: MTI/Varga György

Vadászterülete 500 négyzetkilométerre is kiterjedhet. Nagy magasságba emelkedve, kiterített szárnyakkal, méltóságteljesen köröz, és ha sasszeme megpillantja a zsákmányt, olyan sebességgel csap le rá, ami az óránkénti 240 kilométert is elérheti. Így nem sok esélye marad a célba vett hörcsögnek, nyúlnak, rókának, halnak, galambnak, melyek a fő táplálékát alkotják. (De csak röptében és ültében fenséges, a földön esetlenül, botladozva jár.)

A szirti sas világszerte veszélyeztetett, nálunk is fokozott védelmet élvez, eszmei értéke 500 ezer forint. Hosszú kihagyás után csak a múlt század nyolcvanas éveiben telepedett meg ismét Magyarországon, azóta rendszeresen fészkel.

De hazánk az északról érkezőknek is egyre jelentősebb telelőhelyévé válik, amire bizonyság az utóbbi években rendszeresen végzett sasszámlálás a tél folyamán, melynek során rendszeresen leltárba vesznek néhány szirti sast is. Ilyenkor leginkább a Hortobágyon lehet megfigyelni ezeket a fenséges szárnyas ragadozókat.

Az ember szolgálatában

Belső-Ázsia népei, köztük a kirgizek és a kazahok soraiban több évszázados hagyomány a szirti sas idomítása. (A fia­talon befogott madarak hamar megszelídülnek, könnyen megbarátkoznak az emberrel, s megtaníthatók a vadászatra.) Az idomított sas hajdan hatalmas értéket képviselt a pásztorkodó népek szemében, mert szarvasokat, vadkecskéket ejtett el az ember számára, míg a jószágok ellenségeit, a rókát és a farkast irtotta. Egy ilyen (kirgiz) sasról feljegyezték, hogy tizennégy farkast pusztított el egyetlen nap alatt.

Az eredeti cikket ITT olvashatja el.

Csúcsragadozó után nyomoznak a hazai vadonban

A Vad erdők, vad bércek – A fantom nyomában című film nemcsak arról szól, hogy megismertetik az Északi-középhegység élővilágát, hanem azzal is szembesít lélegzetelállító képsorokon, hogy a terület folyóvölgyei, szurdokai, bércei, hegyoldalai milyen gyönyörű látvánnyal szolgálnak a kirándulóknak.