Csaknem ötmillió halálesetnél volt legalább részben felelős a halálért ilyen fertőzés – állapította meg egy nemzetközi szakértői csoport a The Lancet orvosi hetilapban.
A rezisztens kórokozók ezzel a világ leggyakoribb halálokai közé tartoznak. Összehasonlításul: HIV-fertőzésben vagy AIDS-ben 2020-ban a becslések szerint 680 ezren, maláriában 627 ezren haltak meg.
A tudósok szakirodalomból, kórházi adatbankokból, megfigyelési rendszerekből és más forrásokból vett információkat elemeztek.
Ez az eddigi legátfogóbb elemzés a témában. Összesen 204 országot és régiót, 23 kórokozó baktériumot, valamint baktériumok és antibiotikumok 88 kombinációját vizsgálták meg – ismerteti a Duol.hu.
Antibiotikum-rezisztenciáról általában akkor beszélnek, amikor a páciens nem reagál az antibiotikumra, ami azt jeleni, hogy a betegségét okozó baktériumot nem semmisíti meg az antibiotikum.
Az antibiotikum-rezisztencia problémája különösen gyakran jelentkezik az alsó légutak fertőzéseinél, például tüdőgyulladásnál, mintegy 400 ezer halálesetet okozva.
Különösen sokan haltak meg vérmérgezés és vakbélgyulladás következtében, mert a fertőzés a rezisztens kórokozó miatt antibiotikummal nem volt legyőzhető.
A leggyakrabban rezisztenciaproblémát okozó baktériumok közé tartozik az Escherichia coli, a Staphylococcus aureus, a Klebsiella pneumoniae és a Streptococcus pneumoniae.
A legsúlyosabban a vizsgálat szerint az Afrika nyugati részén, a Szaharától délre lévő országok érintettek. Itt százezer emberre csaknem 24 haláleset jut, amelyek közvetlenül visszavezethetők egy rezisztens kórokozó kiváltotta fertőzésre. A gazdagabb országokban százezer főre 13 haláleset jut. A leginkább veszélyeztetettek az öt év alatti gyerekek.
Ezek az új adatok elénk tárják az antimikrobiális rezisztencia problémájának valódi mértékét, és egyértelműen jelzik, hogy most kell cselekednünk
– fogalmazott Chris Murray, a Washingtoni Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.
A szakértő szerint a cél a fertőzések elkerülése a jobb higiénia és az oltások biztosítása segítségével. Emellett vissza kell fogni az antibiotikumok nem megfelelő, túlzott használatát – például az antibiotikumokra nem reagáló vírusfertőzéseknél.
„Új antibiotikumokat kell kifejleszteni és piacra vinni” – fejtette ki Murray.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
